Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Dr. Kemenes Illés : Agnostos Theos

beszéde utánzása a tyanai Apolloniosénak. Erre az eredményre pedig úgy jut el Norden, hogy elvitatja az Ap. Csel.-beli beszédnek szt. Páltól való származását, az Ap. Csel. pedig későbben íródtak meg, mint Philostratosnak egykorú forrásokon alapuló müve. Ám a chronologia alapján talán épen megfordítva kell az utánzás kérdését eldönteni, mert Philostratos csak K. u. 170 körül született, működése pedig a III. századba esik. Munkája egyébként is irány-zatos, mert Julia Domna megrendelésére készült a Krisztus ellenében felállított tyanai Apollonios magasztalására. A kiindulási motívumnak az a módja, a mely valamely látott helyhez, műemlékhez, megkapó képhez stb. köti gondolatait, annyira közhely, hogy az utánzás megállapítására teljességgel alkalmatlan. A fejezet másik felében pedig az ayvwaxGç $-eôç-ra vonatkozó reánk maradt emlékeket vizsgálja, a miből arra az eredményre jut, mint szt. Jeromos, hogy t. i. az apostol a polytheistikus oltárfeliratot a szám megváltoztatásával monotheisálta (i. rn. 121. 1.). Kövessük nyomon a szerző adatait olyanokkal is megtoldva őket, a melyekről nem tesz említést és egyéb körülmények figyelembevételével tegyük megfontolás tárgyává, vájjon ezekből az adatokból csakugyan az következik-e, a mit a szerző egyedül elfogadhatónak állapít meg. Az ismeretlen isten tiszteletére Jessen szerint

1 két uton juthatni el. Először úgy, hogy az ember valamely szerencsés vagy szerencsétlen eseményt ismeretlen istenségnek tulajdonít tehát azon az uton, a melyen Steuding szerint

2 az ember általában a nálánál magasabb rendű dolgokra eszmél. A második pedig az, hogy az ember aggódik

; nem hagyott-e ki imádságából, áldozatadásából valamely istent és ezt nevezi azon néven, a mi különösen úgy szokott megtörténni, hogy idegen isteneket honosítanak meg vagy vándorlásaik közben magukkal vivén isteneiket, megtartják azon hely isteneinek cultusát is, ahova jutnak. Először rendszerbe foglalják az isteneket: égiek, földiek s hogy egy se maradjon ki, ismeretlen isteneknek is áldoznak. E két úthoz harmadikként még hozzátehetjük a meg nem értett vagy félremagyarázott jóslatokat, a melyek a félelem hatása alatt szintén az ismeretlen istenséghez vezetik szembeállításra : Diese Praemissen sind beide unhaltbar, geschaffen, wie mir scheint, unter dem suggestiven Einfluss des als sicher vorweggenommenen Endergebnisses. (Wochenschrift 1913. 556. 1.) 1 Pauly-Wissowa, Realencyclopädie. Supplement. I. 28—29. 11. 2 Mythologie. Leipzig, 1911.4 5. és köv. 11.