Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Dr. Bódiss Jusztin : A kereszténység legrégibb nyomai a római íróknál

egyes szerzőktől műveiket, úgyhogy ma már nem Szent Pál leveleiről, hanem pusztán auctor ad Theophilum, Timotheum stb. hall vagy olvas az ember idézés alkalmával. így jártak el a többi szent iratokkal is. A kereszténységről pedig oly közönséges véleményre jutottak, hogy erkölcstanában semmi egyebet nem láttak, mint a hellénismus philosophiájának népszerűsített rendszerét vagy alakját, az egyház szervezetében pedig a római császárság berendezkedésének átvételét vagy alkalmazását az egyház hivatalaira vagy személyzetére.

1 Nem lehet itt czélunk bővebben foglalkozni a szent iratoknak protestáns és katholikus kritikájával (1. a Mausbach-féle, legújabb nagy apologiában az összes, számbavehető véleményeket), mert ettől visszariaszt bennünket részint az extravagans nézetek óriás területe, részint az a fékevesztett rationalismus, melyet a hitnek birodalmára erőltetnek s melylyel — törik-szakad — minden dogmatikus hitet meg akarnak semmisíteni vagy kiirtani. Pedig ha a szentírás könyvei a hivők számára, vagyis az olvasók vagy hallgatók lelki üdvösségére írattak, akkor sem a természettudomány rideg vizsgálódása, sem a tiszta észnek merev kritikája nem hivatott arra, hogy akár a hit titkainak, akár a népies elbeszéléseknek, akár az azon korba illő felfogásnak, a melyben az illető könyvek Írattak, elbirálását a mai kor felfogásával, tudásával, szóval mérővesszejével intézze el. A mi pedig a hitigazságok körébe tartozik, az úgyis változatlan marad bennök örökkétig. Az imént mondottakban akartuk jelezni röviden álláspontunkat a szentírási hyperkritika s a kereszténység keletkezéséről szóló theóriák ügyében. Bár tehát az óriás erőfeszítést, a ráfordított energiát s nagy elmeélt bámulattal nyugtázzuk, de az elért eredményeket épen azért nem írhatjuk alá, mivel túlzott s be nem bizonyított föltevésekre vannak építve. Ha a biró nem helyesen 1 V. ö. prot. részről Schneller I. művét: Jézus Kr. a nevelésnek elve, Pozsony, 1903. ; kath. részről Zubríczky művét a kereszténység lényegéről s a kereszténység és más vallások közti párhuzamokról, valamint Dudek Apológiáját (az utóbbi három a Szent-István-Társulatnál). A legutolsó kísérlet Krisztus személyének s a kereszténység keletkezésének mythikussá tételére : Lublinski, der urchristl. Endkreis u. sein Mythos, Diederich, Jena, 1913. (Pester Lloyd, 1913. nov. 23. 39. szám) s Drews, Christusmythe, 1911. (Tacitus hitele ellen is). Drews ellen írta Linck föntemlített latin művét. V. ö. még Peregrinus czikkét : Ex oriente lux, a Budapesti Hírlap 1913. karácsonyi mellékletén. Az őskereszténységre vonatkozó újabb műveknek pedig se szeri, se száma Döllingertő kezdve a Harnack iskolájáig.