Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Dr. Bódiss Jusztin : A kereszténység legrégibb nyomai a római íróknál

tény erkölcstan tételeit a józan ész megállapodásaival, még apologétikus czélt is szolgálhatunk velők, ha le .nem nézzük, hanem megbecsüljük és helyesen alkalmazzuk őket. Sőt még a sokat ócsárolt görög-római mythologia is szolgáltat anyagot a vallások mivoltához és eredetéhez, a vallási eszmék történelméhez s a vallási szükségletek természeti fejlődéséhez, a melyek együttvéve az ember lelkének örökös epedését fejezik ki a Végtelen, a mindenség végoka s a földön föl nem található boldogság forrása után. Hogy menynyire segítheti a kinyilatkoztatott vallásnak megértését is a pogány görög-római mythologia, azt bárki megtapasztalhatja Fojtényi Kászon szt.-benedekrendi professzornak ma is számottevő mythologiai könyvéből, a mely egyúttal az érdekkeltő tanításnak is mintájául szolgálhat. Ha pedig ekkora haszon háramlik a classikusok olvasásából bárkire, kérdjük : szabad-e a gymnasiumot nemes-levelétől, a classikus tanulmánytól, megfosztani ? Milyen gymnasium lesz az, melynek csak egyik osztályából is hiányozni fog a latin nyelv? Inkább erősíteni kellene tehát a gymnasiumot nemesítő munkájában, nem pedig megrövidíteni ! A gymnasium, mint a mondabeli Antaeus, csakis a classikusok tanulmányából, mint anyaföldből, szíhat magába tápláló erőt, míg nélküle elfonnyad és erejevesztetté lesz. Hasonlít e tekintetben a szerzetes-rendekhez, a melyek csupáncsak alapítójok régulájából újhodhatnak meg; mert bármennyire változzanak is a viszonyok, azt az erőt és szellemet, mely alapítójok lelkéből szól hozzájok, sehol máshol föl nem lelhetik, csakis az alapító régulájában, a melynek megiljító ereje nélkül többé nem benedekrendi v. kegyesrendi stb. szerzetek lesznek, hanem más-más ruhába bujtatott urak és tudósok az egyszerűség, alázatosság, önmegtagadás, lemondás stb. szelleme nélkül. Csakugyan, tapasztalhattuk immár a föntebbiekben, mikép használhatók fel a classikusok még a kereszténység és történelmének megvilágítására is, természetesen pogány szempontból, de növelve a keresztény irók hitelét akkor, ha ők is megerősítik a keresztény írók tanúskodását s ekkép kiegészítik adataikkal Szt. Pál leveleit, a hires Didachét

1 és a kereszténység kezdőkorabeli egyéb, ide vonatkozó iratokat. S épen ez az eset van itt. Annyi mü szól már az őskereszténységről csak a legújabb 1 Közölve van Wilamovvitz-Moellendorff görög olvasókönyvében a 2-ik kötet végén.