Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre
Dr. Bódiss Jusztin : A kereszténység legrégibb nyomai a római íróknál
leírását, a mely 64. júl. 18-án kezdődve, Rómának legnagyobb részét elpusztította úgyannyira, hogy a 14 kerületből (regiones), melyekre akkor a főváros osztva volt, csak négy maradt megkímélve. Hogy maga Nero rendezte-e a tűzvészt, vagy pedig a véletlen okozta, arról már az ókorban megoszoltak a vélemények s természetszerűen az újabb történetirók sem egyeznek meg Nero bűnösségére nézve, mert pl. Schiller (a római császári birodalomról Nero alatt írt művében), Hausrath (Neutestamentliche Zeitgeschichte) s mások puszta rágalomnak mondják, míg Nissen (Hist. Zeitschrift, 1874. évf.), Lanciani (A régi Róma. magyarra ford. Lubóczy, akad. kiadv.) és követői igaznak tartják a vádat, minthogy tudvalevőleg a császár Rómának újjáépítését tervezte s e végből elérkezettnek látta az alkalmat arra, hogy a polgárságnak elmaradt épületeit, a népnek dohos lakásait s a csőcseléknek piszkos patkányfészkeit lim-lomostul fejökre gyújtassa. Tacitus hiven közli mind a két hiedelmet, nyilván azért, mert hivatalos forrásaiban is együtt találta őket. Röviden így fejezte ki magát (38. f.) : Sequitur clades — forte an dolo principis, incertum. Az első vélemény szerint tehát Nero bűntelen ; hisz csak arra a hírre sietett vissza Antiumból 1 Rómába, mikor meghallotta, hogy a tűz már az ő palotáját fenyegeti; ott aztán felügyelt a mentő munkálatokra, másrészt gondoskodott a hajléktalanokról. A másik hagyomány szerint ellenben maga Nero rendezte a tűzvészt a végből, hogy a várost elhamvasztván, egész újat állítson helyébe, mely az ő nevéhez fűződjék; a közhit szerint ugyanis mint valamely tűzijátékot szemlélte Róma égését saját (a Maecénas-féle parkban levő) palotája tetejéről, 2 miközben házi szinkörében Trója bevételét énekelte. S ezt a hagyományt megőrizték a nem sokkal későbbi történetirók is, t. i. Suetonius (Nero, 38.) s a görög, de latinos néven ismert Cassius Dio (62, 18.) Nem lehetetlen azonminthogy a legújabb kiadók is : Andresen, Wolff, Weymann stb. mind biteleseknek ismerik el. 1 Tengerparti város Róma közelében, Coriolanus számkivetésének helye ; egy magyar ember, Torma Károly archaeologus is itt élte utolsó napjait, a kiről Riedl Fr. festett megható képet «A magyarok Rómában» cz. füzetében (Olcsó K.). Nagyszerű a Quo vadis-ban Nero kíséretének vonulása Antiumba. Itt volt Nérónak villája. Itt találták a belvederei Apollo világhírű szobrát s legújabban az antiumi leányt. 2 Ma is mutogatnak Rómában egy tornyot, melyből Nero állítólag nézte Róma égését ; de ez későkori torony. Hatásos képek vannak Róma égéséről Pilotytól és Siemiradskitól ; Falke : Hellas u. Rom-jából lehet szemléltetni.