Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Dr. Horváth Károly : Az egyediség erkölcstani szempontból

cseréli fel holmi még oly fontosaknak látszó ügyekkel. Ez a körül­mény úgy tünteti fel a phlegmatikust, hogy semmivel sem törődik, s ezáltal nem kis bosszúságot szerez környezetének, pedig ez alap­természetéből következik, maga sem tehet róla, hogy annyira apathikus. Hogy senkit bántani nem akar, mutatja legjobban békés természete s végtelen türelme és hosszútűrése még bántalmazások esetén is. A phlegmatikus magának élő ember. Embertársainak öröme és bánata nem igen izgatják, de nem is érdeklik. Embertársaival szemben általában nagy részvétlenséget tanúsít. De a mennyire nem foglalkozik másokkal, annyira vagy még sokkal inkább van elfoglalva önmagával, de itt sem lelki üdvével, hanem testi jólété­vel. Mindent megtesz, mi által jól érezheti magát és ekkor azt sem veszi nagyon komolyan, hogy egyik-másik esetben közte és az erkölcstan között nézeteltérések vannak. Gyakran egészen jóhisze­műleg megvalósítja életében a már Salamon által hiúságnak kijelen­tett eljárást: «Semmit sem tagadtam meg szemeimtől, amit kíván­tak és nem tiltottam meg szivemnek, hogy ne éljen minden gyönyörűséggel és ne gyönyörködjék azokban, miket készítettem; és azt tartottam osztályrészemül, ha élvezem munkám gyümöl­cseit». 1 így tehát a phlegmatikus embert már alaptermészete dispo­nálja egyes jótulajdonságokra, de viszont egyes hibákra is. A hibák, melyekre hajlandósága van és a melyek ellen való küzdésre aka­rata nem mindig elég erős, mert épen a temperamentum befolyásolja, főleg a következők: érzéketlenség, activitás hiánya, érzéki jólétre való hajlam, fösvénység, kényelemszeretet, élvezethajhászás, lustaság. 2 S hogy ezen hibákat, melyekre már alaptermészete disponálja a phlegmatikust, egyes külső körülmények vagy okok még jobban elősegítik, az csak természetes. Ilyenek gyanánt leginkább meg­említhetjük a betegségek azon nemeit, melyek ideggyengeséget vonnak maguk után, továbbá a czéltalan és bőséges táplálkozást, mely nehézkessé teszi az embert. 3 A nyálkás vérmérsékletnek épen az ellentétje az epés (chole­rïkus) temperamentum. «Az epés rendkívül ingerlékeny s ha fel­háborodik, heves indulatokba tör ki. Érzelmi benyomások nagyon mélyen hatnak rá s határozott, kitartó cselekvésre sarkalják. Akarat­ereje, ha valamit eltökélt, rettenthetetlen bátorsággal küzd meg az 1 Préd, 2, 10. 2 Huber, í. m. 147. 1. 3 Huther, i. m. 78. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents