Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre
Sörös Pongrácz : Pellérdi Péter levele Báthory Zsigmondnak Szinánbasán aratott győzelméről
ben a fejedelemről s Pellérdiről a következő tudósítást küldi : «De imprimus, mondja Kendi, arról akarnék írni, a mibe a mi barátunk, dominus Pellerdy fárad, kinek legatiójáról mennél tovább gondolkodom, annál inkább confirmáltatom első sententiámban. Mert naponként értem, hogy a jámbor (Báthory Zsigmond), cuius causae magister, extrema adactus necessitate, vertere solum cupiat és minthogy mind matrimoniumát, mind egyéb dolgait is insciis suis omnibus, kiknek illett volna, sőt szükséges lett volna értelmüket venni, azonképen mostani propositumát is tractalja, ut tandem solus et in consilio, solus et in dolore maneat». 1 Pellérdi tehát egyszerűbb állásában is a fejedelem bizalmasabb környezetéhez tartozott. Különben talán épen ez a látszólag jelentéktelen hopmesteri állás okozta, hogy a fejedelem jobban húzott hozzá és személyi ügyeiben követségi útra is elküldte. Végre is Pellérdi nemes ember volt, az udvar környezetében ügyesedett, csiszolódott is és a személyi ügyben való megbízás első sorban nem egyében fordul meg, hanem a bizalomtól függ. Sok drága vér árán, ideges erőszakoskodással elcsittult az ellenzék, melyre Kendi levele utal. A kivégzések után volt kincs, hogy hadat lehessen viselni; Pellérdi is látta a prédát, mint erről Kemény János «egy tréfás, nem igen civilis, de igaz illusio» kapcsán megemlékezik, mikor Pellérdi bizonyos eljárásáról vett durva hasonlattal azt példázza, jó lesz a törököt nem csipkedni, mivel majd alapos csapással fizet az apró boszantásokért. 2 Báthory azonban attól sem tartott, hogy mostanában a török erőset üthessen s az 1595 január 28-án megkötött egyezséggel védő- és daczszövetségre lépett Rudolf császárral, magyar királyival s ezzel a török szövetség helyébe a Habsburg-házzal való összeköttetést tette. Az Erdélylyel szomszédos fejedelemségek legyűrésével erős, jelentékeny hadi erőre támaszkodó államot alkotott, mely fölvehette a küzdelmet a törökkel : Moldvában Áron vajda helyébe Rázván István ültette a fejedelmi székbe, majd 1595 május 20-án arra kényszerítette Mihályt, Havasalföld tekintetes és nagyságos vajdáját, hogy neki magát teljesen alávesse, hűségesküt tegyen és az ő helytartója legyen. 3 1 Történ. Tár, 1893. 46. 1. a Az egészében nem közlésre való «illusio»-t 1. Szalay László : Kemény János erdélyi fejedelem önéletírása, 19—20. 1. 3 Bethlen Farkas : História de rebus Trassylv. (II. kiad.), III. 518. s köv.