Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1912-1913-iki tanévre

Dr. Schermann Egyed: Az egyházi könyvtilalom és könyvbírálat magyarázata

elvetve és a keresztény erkölcstan szerint eljárva, a legsúlyosabb áldozatot is meghozzák, szóval eljárásmódjuk következményeit el­viseljék és inkább állásukat is otthagyják, semmint erkölcstelen eszközhöz nyúljanak a vélt becsület védésére. Az állam tehát ép oly következetlenül cselekszik itt, mint az eskünél, a hol egyrészt alattvalóitól hitet nem követel, hanem szépen megtűri az atheistákat és másrészt mégis akárhány esetben eskütételre kényszeríti őket. Továbbá tiltottak azok a könyvek, melyek az öngyilkosságot védik, dicsőítik vagy legalább mentegetik. Ezen szempontból akár­hány regény is tilos, mely erkölcsi bátorságnak, jellemerősségnek tünteti fel az öngyilkosságot, ha valaki akár becsülettel meg nem élhet többé, akár pedig önmagának és az emberi társadalomnak csak terhére van és az öngyilkosság hős tettével még a legnagyobb gazságokat is jóvá lehet tenni Ez határozottan pogány fölfogás, mely szerint a halállal mindennek vége. Nem az a hős, a ki a rá szakadó nehézségek elől gyáván megfut, akár maga okozta vétkeivel, akár önhibája nélkül következtek be, hanem a ki erkölcsi indító-okokból kitart a maga helyén és elviseli a szenvedéseket. Az öngyilkos megfut az igazságszolgáltatás elől, kerüli a bűnhődést, vakmerően beavatkozik Isten tulajdonjogába, családját a legnagyobb szégyennek és akárhányszor a legnagyobb nyomornak is kiteszi. 1 Mivel tehát az öngyilkos ekkora jogokat sért és oly becstelenül cselekszik, méltó, hogy az egyház megtagadja a keresztény temetést attól, a ki teljes öntudatnál önhatalmúlag vet véget életének. Ugyanezen nemhez tartoznak azon könyvek, melyek a házasság ölbonthatóságát védelmezik, úgyhogy a házastársak új házasságra léphetnek. Ezen tilalommal az egyház az emberi társadalomnak alapját védi meg. Ki-ki ugyanis könnyen beláthatja, hogy igazi családi élet és igazi gyermeknevelés nem lehetséges fölbonthatatlan házasság nélkül és hogy ott, a hol a házassági elválások napi­renden vannak, mint pl. Francziaországban, maga a társadalom is bomlásnak indul. 1 Ebből világos, mily kificzamodott észjárású «Az Ujság»-nak a Palkovits testvéreknek öngyilkosságához való hozzászólása : A Palkovits testvéreknek igazuk volt, mert mit is veszíthettek volna : feleséget, gyermeket, jóbarátot ? Egy golyóval megszerezték maguknak a megváltást és ezzel az adósságuk le van törlesztve. Az, hogy néhány ember károsodik, nem tesz ki semmit, mert az elhatározó lépésük nélkül sem lett volna adósságuk kifizetve. A fivéreket nagy­katonai pompával temették el, tehát kell, hogy tettük hősies legyen. (Lásd «Religio» 1908. év 19. sz., 320. 1.)

Next

/
Thumbnails
Contents