Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1912-1913-iki tanévre
Dr. Schermann Egyed: Az egyházi könyvtilalom és könyvbírálat magyarázata
ennek utolsó részecskéje, mely megparancsolja, hogy a püspökök azokat, kiknek ilyen könyvük van, szigorúan megbüntessék, el van hagyva. És ez könnyen érthető, mert manapság, az erkölcstelen könyvek óriási elterjedtsége mellett a püspökök egyrészt nem győznék a munkát, másrészt a megváltozott idő viszonyok folytán hasztalan alkalmaznák a büntetéseket. Tehát csak a szigorú lelkiismereti kötelesség marad meg az ilyen könyvek mellőzésére. Itt tehát a törvény az erkölcsrontó irodalom veszedelmét akarja elhárítani. Hogy valamely könyv ide tartozzék, szükséges, hogy az érzékiséget izgató, csiklandozó, szóval erkölcstelen dolgokat tartalmazzon és hogy ezeket tervszerűen fejtegesse. Ehhez pedig egyrészt szükséges, hogy főtartalma vagy legalább jelentős része szóljon ilyen dolgokról, másrészt pedig, hogy a könyvnek egész iránya olyan legyen, hogy az olvasóban az érzékiséget felkeltse, ápolja. Nem szükséges, hogy a szerző ebbeli szándékát elárulja vagy nyiltan bevallja, mert ezt legtöbbször titkolják, bár manapság elég sok egész nyilt hirdetést lehet olvasni a lapokban. Természetesen bekötött folyóiratok is ide tartoznak, valamint ilyen könyveket, képeket, photographiákat és mindenféle erkölcstelen szereket hirdető árjegyzékek. Sőt könyv alakjában bekötött képek is ide tartoznak, ha magyarázó szöveg kíséri őket. Elsősorban a bujaságra egyenesen tanító könyvek tilosak, tehát a pornographikus irodalom; de ezeken kívül nagyon sok regényt, novellát, színdarabot, lyrai költeményeket tartalmazó könyv is tilos, mert telve vannak sikamlós, illetlen, erkölcstelen jelenetek és helyzetek leírásával, ajánlják, szépítgetik, mentegetik, dicsőítik a bűnt és gazságot, az erkölcstelenségnek mindenféle fajtáját, ellenben kicsinyítik, gúnyolják, nevetségessé teszik az erényt, a tisztaságot, megtartóztatást és a házastársi hűséget, vagy nyiltan tagadják a jó és rossz, erény és bűn közti különbséget, mint pl. «Az ártatlanok» czimü színdarab. Különösen a házalóktól terjesztett ú. n. kolportage-regényektől óvakodjék mindenki, 1 mert ezekről előre fölteendő, hogy a legerkölcstelenebb tartalmúak, mint a tapasztalat bizonyítja, úgy szintén a vásárokon tolakodó zsidó kikiáltók is rendesen erkölcsi mérget árusítanak Hasonlóan akárhány kölcsönkönyvtár is valóságos posványa az erkölcstelen irodalomnak. 1 Németországban 1907-ben a rossz sajtó érdekében 43.000 kolporteur működött. Hogy Magyarországban mennyi a rossz sajtó kolporteurje, nem tudom. Csak a Székely Aladár-féle czégről tudom, hogy kiadványait a' fővárosban 200, a vidéken 1000-nél több kolporteur terjeszti.
