Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1912-1913-iki tanévre

Dr. Schermann Egyed: Az egyházi könyvtilalom és könyvbírálat magyarázata

ról szólnak ? Hogy valamely könyvet ide sorolhassunk, először szükséges, hogy a hittudomány körébe tartozó tárgya legyen, a milyen a dogmatika, erkölcstan, bibliamagyarázat, szertartástan, egyházjog, egyháztörténelem, káték, prédikácziók, szentek élete, ájtatossági gyakorlatok (erkölcsbölcselet,, bölcselettörténet), és másodszor, hogy ez a tárgy a könyvnek főtartalma legyen, azaz necsak mellékesen és futólag érintse, hanem egész iránya és főbb tartalma szerint fejtegesse a vallásos tételt. Ide tartoznak tehát mind azok a könyvek, melyeket a törvény a 41. pontban fölsorol és a melyeknek kiadására a katholikus szerző előzetes jóváhagyást tartozik kérni.

1 Mindezek a müvek tehát mint nem katholikusoktól származók már eleve gyanúsak és így tilosak, míg csak bizonyossá nem lesz, hogy nem tartalmaznak semmit a katholikus vallás ellen. Ezen bizonyosság megszerzésére azonban most már nem szükséges az egyházi hatóság hiteles ítélete és engedélye, hanem elégséges egy hozzáértő és megbízható ember ítéleté, vagy a katholikus tudósok általános nézete. De mit jelent az, hogy a könyv semmit se tartalmazzon a katholikus hit ellen ? A «-semmi» szót nem szabad nagyon szorosan venni, úgyhogy az ilyen könyvben egyáltalában semmi se legyen található, a mi bármikép is téves és a katholikus vallással ellenkezik, mert különben alig lesz található nem katholikustól írt olyan könyv, melyet olvasni szabadna, mivel az akatholikusok a legjobb akarat mellett és a legnagyobb tárgyilagosságra való törekvés mellett is alig tudnak elkerülni minden téves állítást. Tehát a semmi szót inkább úgy kell értelmezni, hogy « semmi» annyit jelentsen, mint «jelentékenyebb», azaz a könyv semmi jelentékenyebbet ne tartalmazzon a katholikus hit ellen. Vermeersch nem meri eldönteni, vájjon a tilalomhoz szükséges-e az, hogy az ilyen könyvek ellenséges érzülettel egyenesen támadják a katholikus vallást, vagy pedig az is elégséges-e, hogy bár ily rossz szándék nem vezérelte a szerzőt, könyve mégis tárgyi tévedéseket tartalmaz. De mégis az utóbbi nézet felé hajlik. Schneider

2 a pusztán tárgyi tévedéseket tartalmazó könyveket, melyekben semmi rossz szándék nem vehető észre, kiveszi a tilalom alól, mert szerinte 1 Pl. Masznyik : Jézus élete. 1906. Budapest, Hornyánszky ; hasonlóan Új erkölcstan. Irta Menger, fordította Ormós, előszóval ellátta Somló Bódog. Budapest, 1907. határozottan tilosak. Hasonlóan : Graetz-Szabolcsi : A zsidók egyetemes története. 2 I. m. 59. 1. A pannonhalmi főapáts. főisk. évkönyve. 5