Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1912-1913-iki tanévre

Dr. Schermann Egyed: Az egyházi könyvtilalom és könyvbírálat magyarázata

akár nem. Ellenben ezen új törvény szerint most már nem annyira a szerzőnek eretnek jellege jön tekintetbe, mint inkább magának a könyvnek jellege, ennek ártalmas, veszélyes volta. És épen mivel magának a könyvnek ártalmas volta számít, azért nemcsak eretnek szerzőnek könyvei tilosak, hanem hithagyóknak, szakadároknak, sőt bármely, akár kath. szerzőnek könyvei is, ha valóban olyanok, a milyeneket a törvény említ. Ez a 2. pont a könyveknek két nemét tiltja: 1. azokat, melyek eretnekséget vagy szakadást védelmeznek, és 2. azokat, melyek magának a vallásnak alapjait bármikép aláássák. a) Mit értünk eretnekségen és szakadáson? Az eretnekség a katholikus egyháztól elénk adott hitigazsággal ellenkező tévedés. Eretnek az a keresztény ember, a ki miután már egyszer elfogadta az igaz hitet, szántszándékkal és makacsul ragaszkodik oly tévedéshez, mely a katholikus hitigazsággal ellenkezik. Az eretnek tehát alapjában megmarad kereszténynek, míg a hithagyó teljesen elveti az egész keresztény vallást. — A szakadás pedig az egyház feje iránt való köteles engedelmességnek makacs megtagadása, más szóval a pápa tekintélyének elvetése, az egyház egységétől való elválás. Mely könyvek védelmeznek eretnekséget vagy szakadást? Nem azok, melyek ilyen tévedést egyszerűen tartalmaznak, egyszerűen állítanak, előadnak, bizonyítékok nélkül dicsérnek, egyszerűen érintenek, hanem azok, melyek bizonyítékok, érvek segélyével egyenesen arra törekszenek, hogy az eretnekséget vagy szakadást helyesnek, megokoltnak, jogosnak tüntessék föl, az ilyen tévedéseket igazság gyanánt kifejezetten oltalomba vegyék. Egyrészt tehát nem minden eretnek könyv tilos, másrészt pedig teljesen mindegy, vájjon az eretnekséget védelmező könyv szerzője kicsoda és vájjon a könyvnek tartalma tulajdonképen a vallásról szól-e, hanem a döntő az, hogy törekvése az eretnekség vagy szakadás megokolása és érvekkel való támogatása. b) Föltétlenül tiltott könyvek azok is, melyek a vallásnak alapjait ássák alá. Mik a vallásnak alapjai? Bár akadtak erre nézve olyanok, kik a katholikus vallásnak egyes kiválóbb dogmáit, mint a Szentírásnak sugalmazott voltát, az egyház isteni alapítását, a pápa primátusát, Krisztus istenségét is értették, mint Gennari bíboros, Pennachi és Piat, mégis a legtöbben azokat a természetes igazságokat értik, melyeket tudni kell, hogy valaki elfogadhassa a hitet, tehát a hitnek előzményeit vagy alapjait, mint Isten létét, a lélek halhatatlanságát, a csodák lehetőségét és bizonyító erejét, a kinyilatkoz-