Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1912-1913-iki tanévre

Dr. Schermann Egyed: Az egyházi könyvtilalom és könyvbírálat magyarázata

apostoli tekintélyünkkel jóváhagyjuk és megerősítjük; és megparancsoljuk, hogy az egész földkerekségen mindenki teljesen és sérthetetlenül megtartsa, az «Officiorum ac muneruin» kezdetű constitutiónkhan megszabott büntetések terhe alatt. Meghagyván az összes Ordinariusoknak és rendfőnököknek és egyáltalán mindazoknak, kiket illet vagy a jövőben illetni fog, hogy egész erejükkel gondoskodjanak ezen index elterjesztéséről és megtartásáról.» Tehát semmi kétség sem lehet arról, hogy az indexnek általános szabályai is, meg egyes tilalmai is szigorúan köteleznek. Mindazonáltal mégis külön kell meghatározni, hogy az olvasó közönség mikor vét súlyosan a könyvtilalom ellen. Mielőtt azonban e kérdésre felelnék, meghatározandó, mit értünk könyvön, mivel a büntető rendelkezésre vonatkozólag fontos ez a kérdés. A könyvnyomtatás föltalálása előtt könyvön minden iratot értettek, melynek bizonyos terjedelme és egységes tartalma volt. Jelenleg azonban a szerzők közönségesen így határozzák meg a könyv fogalmát: Könyv minden olyan nyomtatott munka, melynek egységes tartalma és bizonyos terjedelme van. Közfelfogás szerint ugyanis csak az olvan művet nevezzük könyvnek, melyben e három sajátság megtalálható. Tehát mindenek előtt bizonyos terjedelem szükséges. Ez abból is következik, hogy maga a törvény a könyvek mellett megemlíti a kisebb iratokat, napilapokat, újságokat, folyóiratokat, könyvecskéket, ha ezeket is tiltani akarja és ezenkívül a S. Officium 1880. április 27-én kijelentette, hogy az eretnekséget védelmező újságok olvasása nem vonja magára a kiközösítést, melyet a törvény az ilyen könyvek, olvasására kiszab. De hogy mekkora terjedelem szükséges a könyv fogalmához, ezt, bár a szerzők tárgyilagos mértéket is iparkodnak megszabni, inkább a közfölfogás szerint kell megítélni, mert a szerzők nagyon eltérnek egymástól. A régibb szerzők ugyanis tíz foliumot említenek, a mit egyesek tíz lapra értenek, Vermeersch pedig ezen teljes ívet ért, úgyhogy tíz ilyen ív nyolczadrét alakban összehajtva 160 lapot tesz,

1 de ő is inkább a közfölfogás szerint akarja a terjedelmet megállapítani. Noldin körülbelül 80 lapot követel a könyv fogalmához.

2 Ha tehát könyvről van szó, nem értendők egyes lapok, levelek, költemények, beszédek, kisebb füzetek és röpiratok. De egyes év1 I. m. 28. 1. 3 De Praeceptis ad. 5. pag. 697.