Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1912-1913-iki tanévre

Dr. Bódiss Jusztin: Az ión-attikai művészet a női erény és méltóság szolgálatában

több tekintetben a fokozatos tökéletesedést, a stilbeli előrehaladást is fölismerhetővé teszi, s ez ad támasztékot az időrendi elkülönítésre. Míg a márványszobrok közül, a mint láttuk, több darab nem-athéni művésznek a kezéből került ki, addig az imént tárgyalt typussornak agyagszobrai közt csak kevés idegen készítmény található. A legtöbb szobor ugyanis stil, anyag és szín tekintetében az említett főcsoport példányaival egyezik, a melyeknek hazai eredetét épen tömeges előfordulásuk bizonyítja legjobban. Csak elvétve lehet egyiket-másikat némi valószínűséggel importált czikknek nézni, mint pl. egy piczi szobrocskát, a melyhez hasonló darab Rhodosból ismeretes, vagy különösen az ú. n. edényszobrok (talán azért, mert fölül tölthettek beléjök valamit, 1. Kekulé, Sicilia 16., 17.) néhány példányát, melyeknek készítése helyét már Heuzey és Kekulé keleten keresték s a melyeknek származását talán abból lehet pontosan eldönteni, hogy a legsikerültebb darabok egészen összevágnak a Samosból ismeretes szobrokkal. Találunk még igen szép példányokat az ülő helyzetlen ábrázolt női typusból is. Első helyet foglalnak el köztük a széleskarú trónon ülő s mindkét oldalhoz hozzátapadó karokkal ellátott alakok, a melyekhez szintén hozzá van téve egy-egy magas sisakforgó vagy rájok rajzolva az ismert gorgoneion, hogy Athéna istennő szobraiként szerepelhessenek. Másod sorban ide járul egy kisebb számú csoport, a melyben az alak kar nélküli széken ül, félig fölemelt jobbjában valami gyümölcsöt tart s fején koszorú helyett cylinderalakú fejdíszt (görögül: polos, latinul: tutúlus) visel. A köpeny itt is a bal vállon van összekapcsolva és széles, tisztán kivehető, mert domborúan alakított redőzetben omlik le a testen. Van végül néhány, más stilű s más öltöztetésű példány is, de ezek sem változtatják meg az ülő typust. Az eddig megbeszélt typusok mellett az ú. n. protoméJc vagy mellszobrok 1 foglalnak el nagy helyet s ezek között is két csoportot lehet megkülönböztetni. Az egyik csoport darabjait Winter után deszka-protoniéknak nevezhetjük; ugyanis a fejek deszka-alakú 1 A szó tulajdonkép elül-vágást jelent s a hermák egy nemét értették rajta, mert a test első részét a törzstől mintegy elvágva ábrázolta. (L. Sittl arkhaeologiájában 415. 1.) Rendesen állat-ábrázolások voltak, pl. a hősöket lótejek képében ábrázolták. Azért a görög szótárakban első jelentés gyanánt az állati arcz olvasható, később bármely arcz és mellszobor. V. ö. még Sitiinél 533. 1.