Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1912-1913-iki tanévre

Dr. Bódiss Jusztin: Az ión-attikai művészet a női erény és méltóság szolgálatában

Szóval Anténór volt az, a ki műveiben már igazi görög eredetiségre törekedett; mert nemcsak a keleti, félszeg és modoros művészeti irány alól emancipálta magát, hanem ki is emelte az arkhaikus művészetet önállótlanságából, úgyhogy ő és iskolája a peloponnésosi iskolákkal egyetemben a legtermészetesebb átmenetet alkotják a régi fából való bálványok (xoanon-ok, Euripidésnél bretas-ok stb.) készítői, az ú. n. daidalidák,

1 vagy a durva kőanyag (póros-nevű kő) használói közt egyfelől s a Pheidias-korabeli hasonlíthatatlan mesterek között másfelől. Hiába, nincs a természetben ugrás : a fejlődés folyamatát

2 nyomon kisérhetjük a görög művészetben, sőt igazolhatjuk is immár e szobrok fölfedezése óta, szemben azokkal, a kik Pheidiásnak eddig fölül nem mult művészetét teljesen előzmény nélkül valónak hirdették s a Zeus fejéből készen kiugró, sisakos-paizsos Athénával vetették össze. Ma nem hiszünk már Overbeck állításában sem, a ki a görög művészetet teljesen eredetinek, bennszülöttnek tanította egyiptomi és keleti hatás kölcsönvétele nélkül ;

3 sem Brunn felfogásában, a ki a görög művészetben olynemű rhythmust fedezett föl, bár fagyott állapotban, a minőt a görög versalakokban érezünk.

4 1 A régiek minden bizonytalan eredetű, ósdi munkát Daidalosnak, a krétai labyrinthos mondai építőjének, tulajdonítottak, hasonlóan a keresztényekhez, a kik meg szent Lukács evangélistának tulajdonítottak minden régi Krisztus- és Mária-képet, melynek szerzője ismeretlen, s Mabuse franczia festő (1470—1541) le is festette szent Lukácsot abban a helyzetben, a mint a Madonnát festi. Már Homérosnál előfordul a Daidalos-név és jelző, melylyel a művészibb munkát vagy szebbnek tetsző alkotásokat illette. Pausanias már nevezetes újítónak írja le a művészetek terén, a ki a szobrokba belevitte az életelevenséget stb. Az ó-szövetségi szentírásban pedig Jubel találta fel a hangszereket, Tubalkain az ércműveket, Noema a len- és gyapotfonást, valamint a szövetkészítést. 2 A fejlődés ím' ez : keleti befolyás, egyiptomi ülő alakok, porosból való dolgok, Naxos és Milétos productumai, parosi márványdolgok, téneai Apollón, olympiai Héra-fej mészkőből, az akropolisi nők, a borjúvivő, tyrannicídák, Aristión-relief, Aiginétai stb. Iskolai tanításban Cicero 4-ik Verres-elleni beszédéhez nagyon jó áttekintés van Nohl-nak Hilfsheft-jében, 1912, Wien, 1912, 56. s köv. 11. 3 V. ö. Poulsen, der Orient u. die frühgriechische Kunst, 197 képpel, 1912. Tenbner. 4 Szépen fejtegeti a fejlődés nehézkességét, tapogatódzását és lassúságát Malonyai D. : Az Aphrodité-ábrázolás a görög művészet kezdetén és iénykorában. Athenaeum, 1900. 174. s köv. 11.