Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1912-1913-iki tanévre

Dr. Schermann Egyed: Az egyházi könyvtilalom és könyvbírálat magyarázata

hetnek egymással azon könyvekre vonatkozólag, melyek az egyik congregatio elé kerültek; de az összes beavatottak szigorú hivatalos titoktartásra köteleztetnek. (Constitutio Apostolica De Romana Curia.)

1 1 Kiegészítésül álljon itt néhány magyarországi adat is : Az 1279. évben Budán tartott zsinat, melynek végzéseit szept. 14-én hirdették ki, 128. pontjában elrendeli eme végzéseknek a káptalanok által való leiratását, nehogy azokhoz a rosszakarat vagy tudatlanság valamit a zsinat ellenére hozzáadjon vagy elvegyen, megcsonkítson vagy kitöröljön. (Pauler : A Magyar Nemzet Története az Árpádházi királyok alatt. II. 470. 1.) II. Lajos király 1524. márcz. 9-én rendeletet intézett Szeben városához, a melyben a következőket parancsolja meg : Jószágaitok elvesztésének terhe alatt meghagyjuk és megparancsoljuk, hogy kézhez vévén ezen levelünket, azonnal úgy Szeben városunkban, mint a nektek alárendelt egyéb helységekben az előbb említett Luther Mártonnak állításait, koholmányait és könyveit, mint kiközösítéssel sújtottakat, utczáról-utczára és házról-házra felkutattassátok, az így megtaláltakat nyilvánosan elégettessétek és azután közhirré tenni kötelesek legyetek azt, hogy senki, semmiféle rangú ember, minden jószágai elvesztésének büntetése alatt, ne merészelje ama tanokat, állításokat és azon könyveket elárusítani, megvásárolni, olvasni és kezeibe venni. (Katholikus Szemle 1906. évi az az 20. kötet 479. I.) Hasonló rendeletet Szalkay László esztergomi érsek is intézett Szeben és Brassó papságához 1524. aug. 15 én. Ezen kettős rendelet eredménye az volt, hogy Szeben elöljárósága Luther könyveit valóban felkutattatta és nyilvánosan elégettette (U. o. 484. és k. 1.). Ugyanilyen eljárás történt Sopronban is királyi meghagyás folytán 1524. okt. 27-én és 30-án (U. o. 495. és 496. 11.). A protestánsok is hasonlóan jártak el. Honter János, Erdély reformátora 1547-ben szabályozta a könyvcensurát és ezt az 1563. és 1573. évi zsinatok megújították. 1571-ben pedig a zsinat Báthory Istvánhoz fordult, hogy a rossz könyvek terjesztését akadályozza meg. Hilgers. Der Index 304. 1. Az 1560-ban tartott nagyszombati zsinat kiközösítéssel fenyegeti azokat, kik eretnek könyveket olvasnak. Péterffy Concilia. P. II. pag. 102. Draskovich György, győri püspök 1579-ben Szombathelyen megyei zsinatot tartott és megtiltotta, hogy a lelkészek püspöki engedély nélkül eretnek könyvet olvassanak vagy megtartsanak. U. o. 1570. márcz. 8-án Miksa királyi rendeletet bocsátott ki, mely szerint «valakik efféle könyveket árulnának avagy széllyel hintenének, melyekben a Szentháromság ellen való hamis tudomány és a sacramentariusoknak avagy zwinglianusoknak eretneksége volna, kikeressék és hogy nemcsak a könyveket vegyék el tőlük, ... hanem ... azokat a, könyvárusokat és eretnek prédikátorokat ünen magokat is megfogják és testekben is erőssen megbüntessék» (Kath. Szemle 1897. 560. 1.). Az 1611-ben tartott nagyszombati zsinat (cap. II. de honestate et studiis çlericorum) elrendeli, hogy a papok «Komoly katholikus munkákat olvassanak, ne merőben szórakoztatókat ; az eretnekek műveit pedig csak engedélylyel nézegessék» (Sörös : Forgách Ferencz 112. 1.).