Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1912-1913-iki tanévre

Sörös Pongrácz: Forgách Ferencz, a történetíró

hozott feleletet, mely kedvező volt. A szultán, mondja Forgách, csak azt kívánta tőlünk, hogy az iránta való hűségben és barátságos viszonyban megmaradjunk.

1 A fejedelmi szék vagy akár kormányzó vajdaság után nagyon vágyott Békés,

2 ki bízott Miksa támogatásában, vagyonában, a meghalt fejedelemtől zálog czimen végrendeletileg neki, Csáky Mihály kanc-zellárnak és Hagymásy Kristófnak hagyott Husztban, meg a sajátját tevő, erős Fogarasban. Az erdélyi közvélemény, bizalom azonban Báthory Istvánnak szánta a fejedelemséget s buzgó hivei, testvérje Kristóf, rokona Forgách másokkal egyetemben semmit el nem mulasztottak, hogy Báthory István megválasztását biztosítsák. Mivel hozzá a törökről tudott dolog volt, hogy azt kívánta, Báthory István legyen a fejedelem, tehát a választásnak módját kellett ejteni, János Zsigmond végrendeleti megbízottjai is azt ajánlották Miksának, ne ellenezze a választást; Báthoryval pedig abban állapodtak meg, hogy a szultán rendeletének felolvasása előtt megtörténik a választás és az új fejedelem a titkos tanácsban Miksának hűséget esküszik.

3 Ily előzmények után a május 25-iki gyulafehérvári választás Báthory István javára dőlt el: Erdély fejedelmének kiáltották ki. A fejedelemváltozás minden erőlködés nélkül megszerezte Forgáchnak azt az állást, a melyet Miksától hiába kért és várt. Mivel János Zsigmond halálával a kanczellári tisztség megüresedett, a mennyiben a szokásnak megfelelően Csáky Mihály letette hivatalát, Báthory Forgách Ferenczet nevezte ki kanczellárjának.

4 Az új tisztség sok munkával járt, főleg most, Báthory fejedelemsége kezdetén. Kevés ideje maradt rá Forgáchnak, hogy önmagával foglalkozzék, élvezze gyulafehérvári kertjének virágait.

5 1 Forgách, id. m. 464., 467., 477. 1. 2 V. ö. u. ott, 451. 1. 3 Szádeczky : Kornyáti Békés Gáspár, 36. 1. ; Forgách, id. m. 470. 1. 4 V. ö. Szilágyi, id. m. II. 408. 1. 2. jegyz. 5 Forgách kertjéről Schesaeus Keresztély emlékezik meg, midőn Ruinae Pannonicae czimű költeményében leírja, hogy tért vissza Balassa Menyhért Gyula-Fehérvárra : Per tenuem portám, via qua vicinior aedes Ducit ad auratas sublimia regis, Ex campo, ridet variis ubi íloribus hortus, Francisci nuper Forgácsi consitus arte,. Szekfü Gyula : Schesaeus-kézirat a Nemzeti Múzeumban, Magyar Könyvszemle, 1906., 326. I.