Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1912-1913-iki tanévre

Sörös Pongrácz: Forgách Ferencz, a történetíró

még sok birtoka volt a püspökségnek. így Zaránd megyében AlsóFüzegy, Alsó-Ménes, Alsó-Tesa, Alsó-Tilod, Ágya, Bergelnya, Borzova, Felső-Bresztur, Felsö-Korotna 3 portával, Felső-Köved 2 portával, Felső-Füzegy, Felső-Ménes, Feltót (Taucz) 60 portával, Kamonya, Kőzép-Füzegy, Szinte, a Feltót vidékén fekvő Szlatina, Sztrihalom, Tekeres-Csiger 1 portával és Yaszalicza még mint váradi püspöki jószágok szerepeltek.

1 Ezeknek a fekvőségeknek azonban Forgách aránylag kevés hasznát látta, mivel részben pusztultan állottak, részben meg a gyulai várhoz adóztak, hogy ez a török ellen tarthassa magát. Még a tizedeknek sem vehette a püspök közvetlen hasznát, mivel 400, majd 500 forintért a gyulai kapitányok, a kamara bérelték a vár számára.

2 Itt tehát a bérletek elintézése kívánta meg gondját. A püspökségi birtokoknál, jövedelmeknél többet kellett foglalkoznia egyik-másik plébániájának javaival s iparkodott rá módot találni, hogy hivei gondozása tekintetében is megtehesse kötelességét. Volt Gyulán néhány pap, meg a katholikus valláshoz hü maradt nemes, kik értesítették a püspököt az ott levő egyház anyagi és szellemi ügyeiről. Ilyen volt Gál Bertalan, kinevezett csongrádi főispán, ki a maradék püspöki haszonvételeket, jövedelmeket kezelte s ebben társa, segítője volt neki Nagy Gábor,

3 de a főispán nem valami pontos vagyonkezelő lehetett, mivel társával egyetemben ismételten jelentékenyebb összeggel adósa maradt a püspöknek,

4 továbbá Forgách egyik szolgája Ajtósi Török Imre s a gyulai származású, Gyulán háztulajdonos Kamonczy Gergely esztergomi kanonok. Ezek jelentéséből tudta meg Forgách, hogy a gyulaiak megkárosították az egyházat. A törököktől rettegő gyulai tanács, hogy mentse, a mi menthető, az egyház szerelvényeiből két ládával Varga Mihály polgárral Kassára küldött megőrzés végett. Mikor utóbb Gyula pénz dolgában megszorult, ezekkel a megőrzésre küldött kincsekkel segített magán és 1100 forintért Varga Mihály birtokába eresztette őket. Forgách, még mielőtt Ferdinánd király kíséretében Augsburgba 1 1561-iki összeírás szerint. L. Márki közleményét, Történ. Tár, 1895. 363—370. 1. 2 Bunyitay, id. m. II. 262—263. 1. 3 Verancsics ezt mint Forgách gazdatisztjét említi. Magyar történ, eml. írók XIX. 371. 1. 4 Karácsonyi János : Békésvármegye története, III. 59—60. I.