Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1912-1913-iki tanévre

Sörös Pongrácz: Forgách Ferencz, a történetíró

épen nem volt a fölmentésre alkalmas katona, megijedt a nehézségektől, visszavonult, sorsára hagyta a védekező várőrséget. Forgách Simon állta az ostromot, ki-kitört, sebet is kapott, de mikor a gyalogság az elmaradt zsold miatt lázongani kezdett, az élelem meg annyira elfogyott, hogy magának Eorgáchnak sem volt már egy ebédre valója sem, 1557 június 13-án békés elvonulás feltétele alatt föladta a várat.

1 Püspöki székhelyének keserves napjaiban Forgách Ferencz nem tartózkodott az országban. Az 1556. évi magyar országgyűlés elhatározta, hogy külső segítséget kér a török ellen s követeket választott, kik az 1556—1557 telén tartandó regensburgi gyűléstől kieszközöljék, hogy a birodalom serege Magyarországba jöhessen.

2 Ügy volt, hogy a tinnini püspök, Sárkány Antal, Maczedóniay Pétéi mennek követségbe. A követség azonban igen lassan verődött össze s Ferdinánd, ki már Regensburgban volt, sürgetően figyelmeztette az esztergomi érseket, tegyenek már valamit.

3 A késedelmet a tinnini püspök egyéb elfoglaltsága okozta. Ezért azután az érsek a király akaratát a nádorral tudatván, megjegyezte neki, hogy, ha a tinnini püspök nem mehet el, a váradi megy el helyette.

4 De nem mehetett el a követségi útra Sárkány sem. így azután az eredetileg megválasztott követekből csak Maczedóniay Péter maradt meg, a tinnini püspök helyét Forgách, Sárkányét Hosszutóthy György foglalta el. Miután 1556 deczember 31-én a magyar kamara kifizette a követek költségeit, Forgáchnak 600, Hosszutóthynak 400, Maczedóniaynak 200 forintot,

5 1557 elején útnak indultak Regensburgba. A birodalmi gyűlés rendjeit már maga Ferdinánd is figyelmeztette a török támadás veszedelmére s arra, hogy a töröknek Magyarországon való megfészkelődése, az Erdélyről való végleges lemondás azt jelenti, hogy a birodalom védőbástyái mennek veszendőbe.

0 Az uralkodótól kellő hangulatba hozott gyülekezetnek a magyar 1 Sörös Pongrácz : Ghimesi Forgách Simon báró, Századok 1899. 600— 601. lap. 2 Fraknói : Magyar országgyűlési eml., III. 492—493. 1. 3 Pray: Epist. procer., III. 103—104. 1. 4 U. o. 104—105 1. 5 Acsády: Magyarország pénzügyei I. Ferdinánd uralkodása alatt, 189.1. 6 Janssen : Geschichte des deutschen Volkes seit dem Ausgang des Mittelalters, IV. (14. kiadás) 62—63. 1., v. ö. Magyar országgyül. eml., IV. 39.,. 48. lap.