Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1912-1913-iki tanévre

Dr. Schermann Egyed: Az egyházi könyvtilalom és könyvbírálat magyarázata

pápai engedélye van a tiltott könyvek olvasására, mégsem olvashatja és nem tarthatja meg azokat a könyveket és újságokat, melyeknek olvasását a helybeli Ordinarius tiltotta meg, hacsak a római engedély ezt a kitételt nem tartalmazza (melyet azonban nem szokott tartalmazni), hogy az illető a bárkitől tiltott könyveket is olvashatja. A római szentszék ugyanis, mint legfőbb hatóság, megengedheti ugyan a bárkitől tiltott könyvek olvasását, de az egyházi fegyelem fenntartása és minden visszaélés kizárása végett nem szokta ezt megtenni. A római hatóságok ugyanis nem ismerhetik a különböző helyi viszonyokat és körülményeket és így nem tudják megítélni, hogy egy bizonyos könyv vagy újság épen egy meghatározott vidéken a sajátságos körülményeknél fogva minő rombolást okozhat a valláserkölcsi téren, szóval Rómában nem tudják, hogy minő helybeli okok birták rá a püspököt valamely könyv megtiltására. Továbbá az index-congregatió a dolog természete szerint nagyon kevés könyvet tilt meg névszerint és azért a püspökök a hiányt pótolni tartoznak, még pedig teljes erejükből, mint X. Pius körlevele a modernismusról,

1 valamint a római Curia újjászervezéséről szóló Sapienti consilio kezdetű és 1908. jún. 29. kelt bulla sürgeti. Tehát a törvény nem érné el czélját, ha a római engedély fölhatalmazna a püspöktől megtiltott könyvek olvasására is és a püspöknek főpásztori fáradozása eredménytelenné lenne. A római szentszék tehát ebben az ügyben is úgy jár el, mint a fenntartott esetektől való feloldozásnál. A második figyelmeztetés azt mondja, hogy a kinek engédélye van, annak szigorú lelkiismereti kötelessége az ilyen könyveknek olyatén megőrzése, hogy hívatlanok kezébe ne juthassanak. Ez a szeretetbeli kötelesség magátál értetődik ugyan és szükséges következménye a törvénynek, mindazonáltal az ügy fontosságára való tekintetből a törvényhozó kifejezetten is figyelmeztet reá. A megőrzés módját nem határozza meg a törvény, pl. nem rendeli el az illető könyvek elzárását, mindamellett erkölcsi bizonyosságunknak kell lennie arról, hogy hívatlanok nem olvashatják. Ha tehát holt nyelven vagy környezetünk előtt másként ismeretlen nyelven van megírva a tiltott könyv, vagy olyan szakmunka, mely iránt hívatlan nem érdeklődik, akkor nyitott helyen is tarthatjuk. A kötelesség halál esetére is megkívánja a szükséges intézkedést, mivel különben árverezés vagy bármiféle osztozkodás folytán megint 1 «Pascendi dominici gregis» d. d. 8. Sept. 1907. n. III. et. IV.