Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1911-1912-iki tanévre
magyarázatára vonatkozólag hirdetett, de a körülmények figyelembevételével az egész bibliára alkalmazhatunk, röviden így foglalhatnánk össze: a szentírás igazi magyarázatára egyedül a történet-kritikai módszer alkalmas, a mely figyelembe véve a szent könyvek sugalmazott voltát és az egyház tekintélyét az egyes bibliai könyvek vagy részletek irodalmi műfajának a megállapításával és a keletkezésük korabeli vallásos és kulturális viszonyok értékelésével a szerzők igazi gondolatát keresi, nem szakítja ki a szentírást abból a milieu-ből, a melyben termett, nem olvassa bele a mai tudásunkat s nem keres minden egyes kiszakított részletben isteni kinyilatkoztatást, hanem a szentírás egészében. Ebben így összefoglalva és a mint az előzőkben részletesen kifejtve ismertettük, igazat kell neki adnunk, ha nem fogadjuk is el minden gondolatát, ha nem követjük is ennek az elvnek nem eléggé helyes alkalmazásában. Nemcsak Lagrange volt ez elveknek a hirdetője, folyóiratokban ilyeneket vagy rokon nézeteket hirdettek mások is ; így Prat, Durand, Batiffol, mások meg a gyakorlatban alkalmazták a szentírás egyes részeire, mint a Zapletal a teremtéstörténet «legtermészetesebb» magyarázatában. 1 Rendszerbe állítva, önálló füzetben 1904-ben jelent meg Prat S. J. megoldási ajánlata a «Science et Religion» vállalatban «La Bible et l'histoire» czímen. Ez a czím mutatja, hogy tulajdonkép a szentírási történetírással foglalkozik, de evvel együtt a szentírás igazmondásának egészéhez is hozzászól. Megemlékezve a sikertelen kísérletekről, melyek a szentírás igazmondását védeni akarták, kifejti, hogy a szentírás semmiféle tudományt nem hirdet. «Kein inspiriertes Buch ist ein wissenschaftliches Werk.» 2 Épen ezért beszédmódjában a szokást követi és mint ilyen az igazság megsértése nélkül mondhatja a czetet halnak, sorolhatja a denevért madarak közé és beszélhet a nyúlról, mint kérődzőről. Ha ez így van, akkor helytelen a szentírás magyarázására a természettudomány mai álláspontját segítségül hívni s a szentírás egyes nyilatkozatait evvel kiegyeztetni akarni. Annyiban természetesen figyelemmel kell lennünk a tudományokra, hogy a szentírás tanításaként ne olvassunk ki olyant, ami ellenkezik a tudományok biztos eredményével. A mit így a természettudományról mondott, azt XIII. Leó körlevelére hivatkozva a történelemre alkalmazza. Nem feledkezik meg, hogy itt más szempontot is figyelembe kell venni, t. i. az üdvösség rendje fejlődésének történeti valóságát s. evvel a vallás és történet összefüggését, de azért elveit itt is fönn1 Der Schöpfungsbericht. Freiburg Schw. 1902. II. kiad. 1911. 2 Prat, Biebel und Geschichte. Strassburg (év nélkül). 17. 1.