Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1911-1912-iki tanévre

gukért mondanak, hanem csupán a gondolat kifejezésének eszközéül használnak, például a hogy a teremtéstörténet írója a teremtői működést úgy fejezte ki, hogy «fecit Deus firmamentum, divisitque aquas quae eraut sub fïrmamento ab his quae erant super firmamentum» (Gen. 1, 7.) a nélkül, hogy elvállalta volna a felelősséget arról, hogy az égboltot víz födi, ilyen értelemben másodrendűnek mondani mindig lehet azt, a mi csak öltözete a gondolatnak, szemben magával az igazi gondolattal, a mi a fő, a mi elsőrendű. És ezekre a másodrendű elemekre azt is mondhatjuk, hogy ezek nem a szerző, nem az Isten állításai, tehát nem föltétlenül igazak. Nem ezekre értette XIII. Leó, hogy tűrhetetlen a vélemény : «non adeo exquirendum, quaenam dixerit Deus, ut non magis perpendatur quam ob causam dixerit.»

1 Nem igazságos dolog az ilven elvet mindjárt elvetni azért, mert helytelenül alkalmazva veszedelmes és bajthozó lehet, a mint Fonck Bruckerre hivatkozva teszi, a ki ilyennek minősítette Lacóme nézetét.

2 Természettudomány körébe eső részletek magyarázatára is a történelem módszerét, a történeti exegesist ajánlja Lagrange,

3 a melyik az igazi értelmet keresi, a mit az író gondolt, nem pedig a mai természettudományt akarja belemagyarázni a szentírásba. Igazat kell adnunk neki, hogy sokszor méltán vethetik a XIX. század exegesisének szemére, hogy nagyon kevéssé volt független, a kérdéseket nem a maga módszereivel fejtegette, tudományos eredményeket tagadott azon a czímen, hogy a szentírással ellenkeznek, és másrészt önmaga ellen kovácsolt fegyvert folytonos alkalmazkodásával a tudomány változó álláspontjához.

4 Ennek a «tudományos exegesisnek», a mely tudományt keres a szentírásban, a tudománynyal egyezteti ki a biblia szavait, le keli tűnnie és helyet adnia a történeti exegezisnek, a mely az igazi értelmet keresi : l'exégèse scientifique doit simplement céder la place à l'exegèse historique.

5 Ez a történeti exegesis a kor felfogásának a kutatásaival kifürkészi, hogy hogyan gondolta a természettudomány körébe eső dolgokat a szerző, és szavainak igazi értelmét adja elénk. A legtöbbször téves lesz ez a felfogás a tudomány mai szemüvegén át nézve, de nem is kell igaznak lennie, mert ezek azok a «másodrendű elemek» a szentírásban, a miket nem tanít a szerző, hanem csak gondolatainak kifejezésére használ. «Ilyen dolgokat, mint a mik senki üdvösségére se válnak, nem akart Isten tanítani az embereknek» — a mint XIII. Leó is mondja szent Ágostont i Prov. Deus. 59. 1. s Der Kampf. 97. 1. 3 Quatrièm conférence. La méthode historique même en matière scientifique. 4 I. m. 127.1. 5 T. m. 143. 1.