Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1911-1912-iki tanévre

Hogy a szentírásnak mi a viszonya a tudományokhoz, azt a természettudománynyal foglalkozva, erre alkalmazva mondja el és utána hozzá teszi : Ugyanezeket az elveket kell alkalmazni a rokon tudományágaknál, különösen a történelemnél.

1 Ez az a sokat magyarázott mondat, a melyet a vitázó felek mindenike máskép értelmez. A haladók ebben látják a történeti részekre vonatkozó nézeteik szentesítését a legfőbb fórumnál, míg a tartózkodók épen ennek elítélését. Az összefüggés elfogulatlan magyarázatától függ a helyes értelmezés. Vizsgáljuk ezt. Mint fönnebb láttuk, a szentírás ellen intézett támadások másodikának mondja a szentatya azt, a melyet a természettudományok nevével indítottak : «Másodszor azokkal kell összetűzni, a kik természettudományi ismereteikkel visszaélve, a szentkönyveket mindenképen átkutatják, hogy a szerzők szemére vethessék ez irányú tudatlanságukat és magukat az iratokat gyalázzák.»

2 Ezeknek a támadásoknak a veszedelmes voltát ecsetelvén, elveket állít föl, a melyeket a szentírás magyarázó ez irányban követhet. Első elv, hogy hittudós és természettudós közt nem lehet ellentét, ha megmaradnak mindketten biztos ismereteik határain belül és nem vallanak föltétlen igazságnak olyant, a mi nem az. A második elv, hogy a szentírás magyarázójának tudnia kell, hogy «a, szent szerzők vagy helyesebben Isten lelke, a ki az ő útjukon szólt, nem akarta azokra (t. i. a látható dolgok legbensőbb mivoltára)

3 tanítani az embereket, mint senki üdvösségére sem szolgáló dolgokra; s azért, a helyett, hogy egyenesen a természet kutatásával foglalkoznának, a dolgokat

4 magukat leírják vagy képes kifejezéssel vagy pedig úgy mondják el, a hogyan azidőben szokás volt és a hogyan a mindennapi életben sok dolgokról ma is szokás még a nagy tudósok között is. Mivel pedig a közönséges beszédben elsősorban és tulaj donképen azt szokták kifejezni, a mit érzékekkel tapasztalunk, azért ép úgy a szentíró is (a mint az angyali mester is figyelmeztet) azt mondja el, a mi érzékelhető módon tűnik szemünkbe, vagy a mit maga az Isten emberekhez szólva, hozzájuk mérve emberi módon fejezett ki.»

5 E szavakban a szentatya 1 «Haec ipsa deinde ad congatas disciplinas, ad históriám praesertim, iuvabit transferri.» Prov. Deus, 57. 1. 2 Congrediendum secundo loco cum iis, qui sua physicorum scientia abusi, sacros Libros omnibus vestigiis indagant, unde auctoribus inscitiam rerum talium opponant, scripta ipsa vituperent. Prov. Deus 53. I. 3 Mondhatnánk : természettudományra. 4 A természeti tüneményeket. 5 ... in consideratione sit primum, scriptores sacros, seu verius «Spiritum Dei, qui per ipsos loquebatur, noluisse ista (videlicet intimam adspectabilium rerum Constitutionen!) docere homines, nulli saluti profutura» ; quare eos, potius quam explorationem naturae recta persequantur, res ipsas aliquando describere et tractare