Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1911-1912-iki tanévre

történeti adatok nagy száma, a keleti ó-kor hasonlíthatatlanul jobb ismerete a szentírás magyarázójától azt kívánta, hogy a biblia történeteit állítsa be a világtörténelem kereteibe. Míg ez egyrészről a szentírás történeti hiteléről tett fényes tanúságot, másrészről nehézségeket is okozott és nem egy új kérdés merült föl a bibliai történetben. Végül az ugyancsak a mult században nagy tökéletességre vitt szöveg- és irodalmi kritika befejezi ama együttműködő okok sorát, a melyek a szentírásmagyarázót arra késztetik, hogy foglalkozzék a biblia igazmondásának a kérdésével, hogy figyelembe véve minden körülményt, igazolja, hogy a fölmerülő vélemények és nehézségek ellenére sem kell a mindig vallott katholikus tan lényegéből semmit sem engedni, hanem csupán ennek túlzó és természetellenes magyarázatától kell óvakodni. Ha a keresztény ó-kor szentatyái előtt valami nehézség merült föl a szentírás igazmondását illetőleg, ha egymásnak ellentmondani látszó helyekre akadtak, ezeken a nehézségeken könnyen átsegítette őket nagy hitük és alázatosságuk. A szentírást Isten szavának hitték és ezért föltétlen igaznak tartották, a kérdés megoldásában tovább nem mentek, csak, mint fönnebb már láttuk, legfölebb magasabb értelmezésben kerestek kivezető utat. Nem volt ez elég a XIX. század embereinek. Ha hitünk észszerű voltát megvédeni, ha a szentírást a tévedés vádjától megmenteni akarták a hittudósok, olyan módszert kellett keresniök, a mely megállja a helyét a mi korunk gondolkodásmódjában is. Először az a vélemény látszott helyes megoldásra segítőnek, hogy a szentírás csupán hit és erkölcs dolgában sugalmazott, csupán ebben a körben igaz. Kezdettől fogva azért voit a bibliának oly nagy hitele, mert Isten szavának hitték, mert abban a meggyőződésben éltek a hívők, hogy az isteni sugalmazás isteni eredetet ad neki. Mikor a mult században azt vették észre, hogy a szentírás a természettudomány és néha a történelem körében nem oly módon szól, a hogy az megfelelne a tudomány álláspontjának, ezeket a nyilatkozatokat összeférhetetleneknek tartották a sugalmazással, ki akarták vonni belőle. Észszerűnek látszott, hogy a biblia világi tudománynyal szakszerűen nem foglalkozik, hogy czélja csak vallási igazságok tanítása, azért csak ilyen szempontból sugalmazott, csak e körben igaz. A mi a hit és erkölcs körén kívül esik, úgy gondolták, abban ne keressünk sugalmazott, tehát kétségbevonhatlan hitelre számító igazságot. Ilyen szellemben védte egyszerre a kutatás szabadságát és a szentírás tekintélyét Rohling 1872-ben a Natur und Offenbarung czímű folyóiratban.

1 Míg ő inkább a természettudomány okozta nehézségeket iparkodott eloszlatni, addig Lenormant a történelem gördítette akadályokat 1 Fonck i. m. 53. 1.