Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1911-1912-iki tanévre
Lehre und Aufklärung ebenso den Rücken, wie der gläubigen Unterwerfung unter irgend ein Dogma, System oder Lehrbuch!» De a XVIII. század nemcsak a Sturm,-undDrang mozgalma révén, hanem egyébként is hadilábon állott az orthodoxiával. Csak utalni akarok arra az elkeseredett harczra, melyet Lessing vívott az orthodox protestáns theologusokkal, első sorban a hamburgi főpásztorral, Goezevel, a kire a fiatal Goethe szintén neheztelt, mert 1772-ben a «Frankfurter Gelehrtenanzeigen» czímű folyóiratot is hevesen megtámadta. Angol és franczia keresztényellenes, jobban mondva nem-keresztény írók és bölcselők nyomában egész légiója támad a német szabadgondolkozó íróknak a XVIII. század második felében! «Im XVII. Jahrhundert hatte sich die moderne Wissenschaft konstituirt, und im XVIII. legte sie die Grundlagen für die Befreiung des Menschen von Druck der religiösen Überlieferung!» — mondja a mélygondolkozású Dilthey. 1 A XVIII. század második felének mindezen orthodoxia-ellenes küzdelmeinek, érzelmeinek visszhangjaként kiált föl amaz orthodoxia-ellenes érzés egyik osztályosa: «Und, leider! auch Theologie!»... Ezen érzelmi kitörés actualis volta, iránya lehetett az oka annak, hogy valamikor a conservativ Bécsben élét vették és a «leider»-t «endlich» szóval helyettesítették! Befejezésül még két dolgot kell érintenem. Az a kérdés, hogy ezen antitheologus érzések, orthodoxia-ellenes törekvések helyesek, jogosak voltak-e akár katholikus, akár protestáns, akár általános társadalmi szempontból, ez a kérdés nem tartozik a philologia körébe, a mit nagyon hangsúlyozandónak tartok ! — Aztán még számot kell vetnem azzal, vájjon nem illenek-e rám is Fischer Kuno ezen intőszavai : «Man kann von der sogennanten historisch-kritischen Methode einen sehr unhistorischen und unkritischen Gebrauch machen und dadurch zu Annahmen kommen, die an Willkür und Erkünstelung mit den alten dogmatischen Fictionen wetteifern. Wenn dem Dichter Vorstellungen untergelegt werden, an die er nie gedacht hat, so ist es gleichgültig, auf welchem Wege eine solche Unterschiebung geschieeht: ob auf dem der philosophischen Speculation oder dem der historischen Gelehrsamkeit». 2 Általában igaza van itt Fischer nek, s részemről óvakodtam munkám kezdetétől fogva e hibától. De Fischer szavai könnyen félreérthetők, azért itt szükségesnek találom a legnyomatékosabban rámutatni arra a nagyon elterjedt és nagyon téves fölfogásra, mintha a költő szavaiban más soha kifejezésre nem juthatna, csak az, a mit ő tényleg akart is kifejezni ! Az ember tetteiben, szavaiban, gondolataiban és érzéseiben 1 W. Dillhey : Das Erlebnis und die Dichtung. Leipz. 1910. (243. okl.) 3 Goethes Faust von Kuno Fischer. Erster Band. Sechste Aufl. Heidelberg. (194. ill. 26. old.)
