Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1911-1912-iki tanévre

író nem volt ismeretes, a bevezető üdvözlésnek bemutatkozó jellege volt, mert a levélíró megnevezte magát, Az író a maga nevét rendesen nominativusban írja, míg a czímzettnek a nevét dativusba teszi. Ez a rendes és szokottabb mód, de ettől eltérően előfordul az is, hogy az író nevét Tiapá praepositioval genitivusba teszi. Az alexandriai korban ezenkívül magára a tartalomra és ennek külső formájára is nagyobb figyelmet fordítottak, mert rendesen nem egy meghatározott egyénnek voltak szánva, hanem nagyobb olvasóközönségre számítottak, vagyis e korban a levél értekezésszámba ment.

1 Az apostol is hűen ragaszkodik a levél megszokott külső formájához levelei elején a szokásos szerkezetben megnevezi magát, a levél végén pedig különböző jókívánságokkal mond búcsút azoknak, a kikhez leveleit küldi. Csak a zsidókhoz írt levél, a melyet helyesebben értekezésnek kellene nevezni, elején hiányzik a többi levélben mindben meglevő megszokott bevezetés, azonban a végén már ott is megtalálható az üdvözlés és búcsúzás azon formája, a mely többi leveleit is jellemzi. Mégis két különbséget kell megállapítani, a melyekben eltér a megszokott czímzési módtól. Az egyik az, hogy az ő levelei elején levő beköszöntő sorok sokkal hosszabbak (néha 3—7 versre is kiterjednek; p. o. a Rómaiakhoz írt levelében 7 verset foglal el a bekezdő üdvözlés), míg a profán levelezésben rendesen egy-két szóból áll a bekezdés s még ezeket is rövidítve volt szokás használni. A levél írója rendesen megnevezi magát és azt, a kinek írni akar, hozzátévén még e szót xaípeiv, p. o. Demosthenesnek a koszorúról szóló beszédében megőrizett levelek czímzése, a melyeket Philippos írt az athenieknek, csaknem valamennyiben ez : BaaiÀeùç MaxeSóvwv «

I

h'

àitctoç 'Axhqvaiœv xfl ßouyqj y.ai xqj Sirató ^aípeiv vagy pedig a Demosthenesnek tulajdonított levelek bekezdése így hangzik: A^fioad-evrj; x^ ßouX^j xac xcjj p ^atpetv. Az apostolnál is megtalálható ez a szerkesztési mód, csakhogy közbetoldásokkal: ezt a vázat egy kis tartalommal tölti meg és a ycápeiv ige helyett x^ptç sSpiQvrj-t használ: p. o. az I. Cor. levél kezdő sorai ezek: IlaôÀoç xXrjxèç àraaxoAoç 'Irjaoö Xpiaxoö 5ià •ô-eÀYjiJiaxoç xoö -8-soö xat Stoa-9-àv^ç 6 dùeXcpoç x'Tj èxxXrjai a xoö -ö-eoö xíp ouayj èv Kopív&w ^yLaajxévocç sv Xpiaxcp'I^aoö, xXyjxoîç àytoiç, aùv Tcàacv xoîç èraxaAoupivoiç xó övofia xoö Kopíou yjp-wv 'Irjaoö XpiaxoO év íiávxt XOTLÜ) aùxwv xai X á p t ç ûjuv xa?. e i p r) v r\ á.nb $eoö Tiaxpoç xai Kupíou 'Irjaoö Xptaxoö. Mint az idézett helyből látható, nemcsak a maga üdvözletét küldi, hanem Sosthenesét is, a Il.-ban Timetheus-ét s általában azok nevét is rendesen bele szokta foglalni az üdvözlésbe, a kik apostoli útjában kísérői. 1 Pauly-Wissowa i. m. Brief czímszó alatt.