Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

Befejezés

TARTALMI ÁTTEKINTÉS. Előszó - 280 I. fej. Az umlaut fogalmának fejlődése .. — 282 a) Az umlaut szava ~ . 282 Az umlaut szó és fogalom nem Grimm J. alkotásai. 1. § ... 282 Az ,umlaut' szót Klopstock használta először. 2. § ... 282 Mit értett Klopstock umlauton? 3. § ... ... 283 b) Az umlaut a régi német grammatikusoknál 283 Schotteliusnál. 4. § .. 283 Jckelsamernél. 5. § 284 Oelingernél. 6. § 284 Joh. Clajusndl és a többi grammatikusoknál. 7,, 8. § 285 Gottschednél. 9. § 285 c) Az umlaut fogalmának csírája 286 Klopstock és Adelungnál. 10., 11. § 286, 287 d) Az umlaut fogalmának bővülése okának fölismerésével 287 Grimm J. elődjei a tört. gramm, terén. 12. § 287 Grimm Rasktól függetlenül, vele egyidőben állapította meg az uml. okát. 13., 14. § 288 Grimm tana a magánhangzókról. 15., 16. § 289 Ettől függ az umlautról adott definitiója és ebben rejlik oka, hogy a germ. e>i változást nem tarthatta umlautnak, így a mai a-umlautokat sem. 17. § 289 Grimmnek az umlaut lényegéről, assimilatió voltáról még nem volt tiszta képe. 18. §. ... 290 e) Az umlaut lényeges jegyének fölismerése Schleicher részéről. 19. §. 291 f) Az umlaut fogalmának tisztázása jelenségeinek phonetikai magyarázatával 291 Scherer Vilmos mouillierung, ill. epenthesis útján magyarázza. 20. §. 291 Hagyományos tévedés, hogy Scherer és Sievers egyformán magyarázták volna az' umlaut-jelenség phonetikai lefolyását. 21. § 292 Scherer és Sievers csak a. consonánsok közvetítő szerepének fölismerésében találkoztak. 22. §. - 293 Sievers magyarázata közelebbről tekintve. 23. § 293 E magyarázat nehézségei : Braune Vilmos élőszóval tett kifogása. 24. §. 294 A palatalisálás újabb, óvatosabb meghatározása Sievers phonetikájában. 25. § 294 Sieversnek az i-umlautról adott magyarázata a többi umlautra is általánosítható. 26. § 295 Az umlauthátráltató mássalhangzó csoportok, mint a Sievers-Scherer-féle mássalhangzó közvetítés legerősebb bizonyítékai. 27. § 295