Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

% XII. Benedek pápa 1336-i rendelete, majd a baseli, konstanzi zsinatok határozatai sürgették ugyan, hogy a szerzetesek a szükséges hittudományi ismeretek nélkül ne szűkölködjenek, részletesen azonban nem szabják meg a követelményeket.

1 A következő időkben századokon át nincs semmi közelebbi fölvilágosító adatunk róla, mit is tanulhattak a pannonhalmi theologusok. Még abból az időből sincs, mikor már a XVII. században iskolai élet is volt a főmonostorban, mivel ekkor a rendi növendékek idegenben végezték hittudományi tanulmányaikat. A XVIII. század rendszeres hittudományi tanfolyamával föltűnik a dogmatika, melyet Aquinói Szent Tamás Summa-jának fejtegetésével kapcsolatosan tanítottak

2 és az erkölcstan? Az 1746-i rendi statutumok szerint elő kellett adni a szentírást, a hit dogmáit, az egyházi fegyelmet kánonjogi alapon (erkölcstant, kánonjogot) s hetenként legalább egyszer tárgyalni kellett a gyóntatásban előforduló lelkiismereti eseteket.

4 A tárgyak megosztását illetőleg bizonyosnak látszik, hogy a dogmatika tanára a szentírástudományt is előadta s a század közepén az erkölcstan és egyházjog egy tanár kezében volt.

5 Hogy azonban úgy korábban, mint utóbb megtörtént, hogy a dogmatikus tanár egyházjoggal is foglalkozott, következtetjük abból, hogy Wenzl Pannonhalma jogkiváltságairól is tartott előadást s a szintén dogmatikus Dezsőtől egyházjogi értekezés maradt ránk.

6 Csekély ugyan, a mit az egyes tárgyak fölfogásáról tudunk, valami adatka azonban maradt reánk. A régebbi tanárok Szent Tamás feltétlen követői voltak. Ettől nagy eltérés mutatkozik 1765-ben, mikor Dezső után Nemes lett a dogmatika tanára, kivel a régi s ma is vitás küzdelem (molinismus — thomismus) a pannonhalmi hittudományi oktatásba is bevonult. Nemesről Nóvák Krizosztom följegyezte, hogy «in oppositis principiis» tanított, mivel «mediasta sive patrónus scientiae mediae fuit», míg Dezső «thomista, quamquam non bene solidus.»

7 Az 1748-i tételek közöl egy, melyet — kellő ok nélkül — Sajghó főapát majdnem eretneknek tartott s mely «a theses theologicae de ministro et subiecto sacramentorum novae legis» közöl való, így szól :«Sufficit autem intentio séria ponendi materiam et formám sub ratione generali ac confusa operis ecclesiae, quin requiratur, ut quis intendat ritum ecclesiae formaliter, ut est, aut ut intendat effectum sacramenti, aut ut determinate intendat facere, quod facit ecclesia,»

8 1 A pannonh. Sz. Benedek R. tört. II. 213—214., 219. 11., III. 308—309. 11. 3 U.o.IV. 425.1.1. jegyz., 560—562. 11. 3 U. o. V. 679. 1. 4 U. o. 680. 1. 5 U. o. 680-681. 11. « ü. o. IV. 561. 1. és V. 463. 1. 7 Biographia Chrysostomi Nóvák. Töredék a pannonhalmi könyvtár benczés kéziratai közt. 8 Pannonhalmi rendi levéltár : act. archiabbat. fasc. 79, nr. 18. .