Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

az egyetemi szabad oktatás veszélyeinek kitéve meggyőződésében megingattatnék, vagy épen hűtlenségre csábíttatnék ! Vájjon ez országnak hasznára válnék-e az, a miből a veterán hazai szerzetekre romlás származik ? — Én azt hiszem, hogy nem ; s azért hazafias szempontból sem birom elfogadni a törvényjavaslat azon intézkedését, mely a szerzetes tanárjelölteket nemcsak a képesítő vizsgálatra szorítja, hanem még a forrást is kijelöli, melyből a tudományt meríteni tartozzanak. A vizsgálatot megajáljuk, de az egyetemi tanfolyamtól mint szükségtelen, méltánytalan és veszélyes következménytől méltán visszariadunk.»

1 Kruesz főapát beszédjével elérte a czélját: a miniszter neki kedvező nyilatkozatot tett. Nem említjük ezt itt, mivel hamarosan oly inczidens történt, mely miatt a tanári kar a főapát útján memorandummal fordult Treforthoz s ebben hivatkozás van az ő főrendiházi nyilatkozataira. 1884 február 24-én Pannonhalmán rendkívüli tanári értekezletet kellett tartani, mivel, midőn Gergye Lénárd, Récsei Farkas és Tomasics Odó növendékek megkezdendő tanárvizsgálatuk ügyében Sztoczek József tanárvizsgáló bizottsági elnöknél jelentkeztek, ettől azt a feleletet kapták, hogy előbb a tanárvizsgáló bizottsághoz írásbeli dolgozatot, a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez pedig a bizottság elnökére czímzett folyamodást adjanak be s a vizsgálatra bocsátás vagy nem bocsátás a folyamodásra adandó miniszteri felelet, illetve az írásbeli dolgozat alapján fog eldöntetni.

2 A tanári kar gyűlése ezt az intézkedést az intézetre sérelmesnek találta s megbízásából Abday Asztrik memorandumot szerkesztett, melyet azután Kruesz főapát, némi módosítást tevén rajta, a miniszter elé terjesztett. A tanári kar memoranduma utalt rá, hogy a törvény szavai szerint tanári oklevelet szerezhet, a ki a középiskola elvégzése, érettségi után egyetemen, műegyetemen vagy más felsőbb iskolai tanfolyamon 4 éven keresztül tanulta a s aj át szakjához tartozó tárgyakat. A más felső iskola czím alatt kétségtelenül érteni kell a pannonhalmi tanárképzőt is, hiszen a főrendiház naplója szerint az 1883-i LXVIII. országos ülésben Kruesz fölszólalása után, «félreértés kikerülése végett» maga a miniszter kijelentette, «hogy e törvényjavaslat a szerzetes tanároktól nem követeli, hogy 4 évig egyetemre menjenek, hanem csak azt kivánja, hogy felsőbb tanfolyamot végezzenek s ezt végezhetik Pannonhalmán is úgy, mint Budapesten», — kevéssel alább, hogy ez «benne van a törvényjavaslatban». Ez a magyarázat, mondja tovább a memorandum, magát Kruesz főapátot is megnyugtatta. Ez levén tehát a törvény magyarázata, nem lehet azt 1 Főapáti irattár. s Jk. II. 102—103. 11.