Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

növendékek a kellő nyelvi gyakorlatot. Guzmics apát ezen tanulmányokhoz hozzáadta a görög nyelvet s maga tanította. Ügy látszik, Homeros alapján vezette be a növendékeket a görög nyelvbe, de irodalmi excursiókat is tartott, hogy így a Homerost követő irodalom se legyen teljesen ismeretlen a növendékek előtt. Gyakorlati képzést a szombatról szombatra föladott dolgozatok útján nyertek a növendékek s Guzmics maga javította át a föladatokat. A rendes tárgyaknak csakúgy, mint a rendkívülinek, megvoltak a maguk előadó órái. Az előadások hétfőn, szerdán, pénteken, szombaton egész napon, kedden délelőtt folytak. Szombat igazában szintén félnapos előadó nap lett volna, de délutánját Guzmics foglalta le. Ügy délelőtt, mint délután 2—2 óra volt (8—-10-ig, 2—4-ig) s ezekből a délelőtti első s a délutáni második órákat állandóan paedagogiára, aesthetikára, diplomatikára fordították. Ezen tárgyak előadásában Bakonybélben az a változtatás történt, hogy, a pannonhalmi szokástól eltérőleg, nem darabolódtak föl semesterek szerint, hanem az első félévben végigtanulták a növendékek a paedagogiát (vele a methodikát, didaktikát), a második félévben pedig aesthetikával és diplomatikával foglalkoztak. A tanulmányok eredménye ismételten számbavétel tárgya volt. Egy év leforgása alatt három vizsgálaton kellett a növendékeknek keresztülinenniök, melyekből kettőn a Rend kérte számon az ifjak tudását, a középsőn pedig jövendő állásukhoz szerezték meg a képesítést. Ezek a vizsgálatok az első félévi, a képesítő (examen approbatorium) s a második félévi vizsgálatok voltak. Az első vizsgálat február 12-e után szokott lenni s még februárban bevégződött. A vizsgálat idejének megállapítása után öt-öt nap készületi időt kaptak a növendékek mindegyik tanártól, mivel két csoportban tették le a vizsgálatot. Először rhetorikából, a görög s a római régiségtanból, latin prózairókból volt vizsgálat, rá egy hétre pedig paedagogiai tudásukról adtak számot a növendékek.

1 A bevégzett vizsgálat után a tanárok az érdemsorozatot három példányban leírták s egyet az apátsági levéltárba tettek, kettőt pedig Pannonhalmára küldtek. Ugyanezen alkalommal a főapát számára mellékelni szokták a növendékek szorgalmi gyakorlatait, fordításait is. Rendesen májusban volt a képesítő vizsgálat, melyre a főigazgató egy nappal előbb Bakonybélbe szokott menni. Átnézte a rhetorikai, poétikai gyakorlatokat, mert csak azon növendékeket bocsátotta vizsgálatra, kiknek dolgozatait megfelelőknek találta, majd a tanárokkal értekezletet tartott, melyen úgy magaviselet, mint tanítóképesség szempontjából szóba 1 Ha valamelyik növendék időközben távozott, erről a vizsgálatról bizonyítványt adtak neki.