Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

ezenfelül még ünnepélyes, s formulája szerint is sajátos tartalmat fölölelő ; ez utóbbit, a regulát némely szerzeteknél kiegészítik még az ú. n. constitutiók, melyek több szerzetnél viszont egymagukban szabályozzák a sajátos szervezetet. Szent Benedek rendjének jellegét első sorban fogadalmi formulája fejezi ki. A mikor egy benediktinus szerzetes a rendfő vagy ennek egyenes megbízottja előtt fogadalmi esküt (professio) tesz, hármat ígér meg: állhatatosságát (stabilitatem) a testületben, erkölcseinek megjavítását (morum conversionem) és engedelmességet a rendszabályok szellemében (obedientiam secundum regulám). E hármas fogadalom már Szent Benedek regulájában el van rendelve,

1 s ezek alapján keletkezett a sajátképi szerzetesi intézmény ; mert Szent Benedek előtt egységesen zervezett szerzetes rendről (ordo monasticus) alig lehet beszélni, minthogy általánosan elfogadott, egyöntetű rendszabály nem létezett.

2 Szent Benedek e fogadalmak erejével a világtól elvonuló és szemlélődő (contemplativ) életmódot folytató remetékkel, másfelől pedig a folyton kóborló (genus gyrovagum, Reg. c. I.) és laza erkölcsű, henye szerzetesekkel (sarabaitae) szemben állandó testületben egy rendfő vezetése alatt meghatározott rendszabályt követő szerzetesi intézményt alapított. E hármas fogadalom Szent Benedek rendjének egyetemes jelleget biztosít, s ugyanezt találni a szent rendalapító regulájában is, mely az evangélium szelleméhez hasonlóan kiterjed minden időre, minden országra és minden tevékenységre; mert az elmélkedő életet összeköti a cselekvővel, az imádságot a munkával, még pedig a kézi és szellemi munkával egyaránt. Ezen egyetemes jelleg mellett azonban, valamint a fogadalmi formulában legfontosabb az engedelmesség,

3 szintúgy a Regulában is vörös fonálként húzódik végig a szent engedelmesség alapgondolata, s érdekes és jellemző, hogy Szent Benedek nyelvhasználata és fölfogása szerint az engedelmesség is munka (obedientiae labor, Prologus in Regulám S. B.), még pedig mint az önmegtagadás folytonos gyakorlása a legérdemszerzőbb munka. 1 Suscipiendus autem in Oratorio coram omnibus promittat de stabilitate sua, et conversione morum suorum, et obedientia coram Deo, et sanctis suis. — Reg. Caput LVIII. 3 Voltak ugyan már Pachomius ideje óta egyes szerzetesi életszabályok, s keleten elterjedt volt Szent Vazul rendszabálya, de egyik sem volt azidétt tartósabb érvényű. 3 Ámbár a Benedek-rendiek professiójában csupán az engedelmesség fogadalma van nyiltan kifejezve, míg ellenben a másik két evangéliumi tanácsnak megfelelő «votum paupertatis» és «castitatis» pedig csak bennfoglaltan a «conversio morum»-ban és az «obedientia secundum regulam»-ban, mindamellett a professio amazokra is kiterjed, mert az evangéliumi három tanácsnak megfelelő fogadalmat maga az egyház rendelte el s épen azért egy sajátképi szerzetben sem hiányozhatik.