Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

A pannonhalmi főapátsági főiskola története. i. Ä főiskola fejlődésének áttekintése. Az intézet czíme, védőszentje, pecsétje. Iskolai helyiségek, szertárak, gyűjtemények. Mikor Szent Mór pécsi püspöknek Szent Zoerárd avagy András hitvalló és Szent Benedek vértanú remetékről írt legendáját forgatjuk, szemünkbe ötlik Szent Márton monostorának a neve. És látjuk azt is, hogy a jámbor legendaíró úgy emlékezik meg a jó Benedekről, hogy ő mint a szent hegyen levő iskolásfiú ismerte, beszélt vele.

1 Szent Gellért életében pedig arról olvasunk, hogy mikor a marosi püspökség rendezésére, megtérítésére a különböző benczés apátságoktól szerzeteseket, áldozópapokat kért, Szent Márton monostora négy tanult, pappá szentelt szerzetest adott neki s ezek közöl kettő, Fülöp és Henrik, jártas magyar igehirdetők, «Ungarica lingua interprétés expediti» voltak.

2 Magyarországnak legrégibb iskolájáról szólnak e nem beszédes, de mégis oly értékes adatkák. Ha kissé elemezzük őket, előttünk lesz a pannonhalmi iskola a maga fokozataival. Szent Mór kétségtelenül mint oblatus, a szerzetes életre fölajánlott fiúcska került a szent hegyre. Itt azután eltöltötte a novicius-évet, majd iskolásfiú lett, elvégezte a trivium, quadrivium tárgyait, tanulgatott ezekkel kapcsolatban hittudományt, főleg pedig sokat forgatta a szent könyveket, hogy, mint Fülöp és Henrik lettek, ő is ügyes, gyakorlott tolmácsa legyen az isteni igének. A XI. század első tizedeiben tehát már megvolt, munkálkodott a pannonhalmi iskola. Megvolt a noviciatusa, kialakult a trivium és quadrivium folyama, noha nem tartjuk szükségképenvalónak, hogy ezt mindig, teljesen elvégezték volna; ezzel azután kapcsolódott, mint betetőzés, a hittudományi oktatás. Ha azonban a további fejlődést akarjuk nyomozni, százados homály zárja el előttünk a betekintést. Csak a XIIL század éneklőszerzetesei 1 Ego quidem Maurus . . . tunc . . . puer scholasticus . . . virum bonum vidi ... Ad nostrum ergo monasterium in honorem beati pontificis Martini consecratum cum iam dictus Benedictus sepe venisset, mihi . . . narravit. Vita S. Zoerardi seu Andree confessoris et Benedicti martyris eremitarum c. 1. Endlicher : Rerum Hungaricarum monumenta Arpadiana (Sangalli, 1849.) 134—135. 11. 2 Vita S. Gerardi c. 11. és 12., Endlichernél, id. m. 218—219. 11.