Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

A germ. i-umlaut egyes esetei az idg szóhangsúly szempontjából

ófn: mtrig = idegen (< ander) « ivirdig ( < werd) — würdig = érdemes ; « richtig (recht) = igazi, helyes; « girnîg ( < gern) — mohó ; « üppig — kfn üppig = dús ; « emazzig, amazigo adv, mellett = emzig — szorgos « anawartig = (gegen-) wertig; « giloubig — gläubig — hivő ; « ginadig — gnädig — kegyes ; « bürtic = előkelő születésű; « démüetic — alázatos ; a durftic — újfn dürftig = szűkes ; « gevoeric (gefahr) = veszedelmes ; « vellic = fällig (gefällig) : ingatag ; kfn güetic = gütig = jóságos; « flühtig — menekülő, repülő ; « flüföig — folyékony; « hendic = ügyes; « joeric — jährig = esztendős ; « soelic = selig = boldog ( < s cd) ; « schemic = szégyenlős ; « schendic = szégyenletes ; « toetic = tätig = tevékeny; « zoelig = -zählig = számos. Ilyen újfnémet képzések: überdrüssig (< ófn -druzzig); — fältig ( < falt) ; — massig (< ófn mâpg); stätig < stâtig; abtrünnig

; ófn abtrünnig ; gehässig ; gegenwärtig

, weitläufig, geräumig, andächtig, gläubig, gütig, kündigen), geffällig, fertig (fart), fähig, nachlässig, schäbig, abhängig, — tägig, — äugig, — blutig, vollständig, widerspenstig, etc. 117. A szóban levő képző idg alakját az előző pont elején már tárgyaltuk. Kérdés most már, minő volt ennek hangsúlya. A germ. -g zöngés volta -igó mellett bizonyít; azonban tudjuk, hogy ugyanezen képző a gótban s más germ. nyelvekben is sokszor zöngétlen véghangot mutat ainahs, stainahs, unbarnahs (gyermektelen) ; waúrdahs = szószerinti, etc. Minthogy ezen zöngétlen hang nemcsak a szóvégen, hanem zöngések között is föllép, nem lehet speciális gót hangtörv.-ből magyarázni, hanem az előtte álló hangzó szóhangsúlyos voltából. Azonban az esetek legnagyobb részében mégis -g a szóban lévő képző mássalhangzója, főleg ha -i (g -ei-) a vocalisa: ansteigs, laiseigs, listeigs, mahteigs etc. — így tehát az -ig- számára ősgerm. ill. idg i^o-hangsúlyt kell megállapítanunk. De lássuk a tekintélyek véleményét. Kluge (Nom. Stamrnb. 208. §.) ezen germ, -ig- képzések hang-