Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre
egyházi szerek gyűjteménye stb. Növendékeinknek saját ének- és zenekaruk van, mely időnkint szavalatokkal vegyített változatos műsorral előadásokat rendez. Viszont olykor kiváló művészek kapnak egyenes meghívást előadások tartására, mint pl. Bihari Ákos, a vígszínház művésze, klasszikus műsorának előadó bemutatására. Növendékeinknek az egyes szaktárgyakban való kiképzése menetét valamennyi szaktanulmányra nézve e helyütt nem kísérhetjük végig. A szakképzés szempontjából, általában minden szaktárgyra nézve, elég legyen említenünk, hogy a fő czél, a melynek elérésére törekszünk az, hogy tanárjelöltjeink megismerjék szaktudományuknak anyagát azon a fejlettségi fokon, a hová a legújabb időkig eljutott. Ennek elérésére az alapvizsgálatig négy — s azontúl a szakvizsgálatig ismét négy, összesen léhát nyolcz féléven át végig vezetjük növendékeinket szaktárgyuknak egész anyagán, fölhasználva az összes tudományos segédeszközöket, úgymint első sorban az összefoglaló, rendszerező tudományos munkákat, továbbá az ily alapvető műveken mint vezérfonalakon kívül az egyes részleteket bővebben kifejtő monographiákat, valamint a kisebb tanulmányokat s a folyóiratokbeli legújabb eredményeket közlő értekezéseket és ismertetéseket. Az egyes tudományszakok sajátos anyagának rendszeres ismertetése természetesen mindig bizonyos bevezető alapismereteken és alapelveken nyugszik, a melyeknek tárgyalására vezető tanárainknak külön súlyt kell helyezniök; mert ezekben van bennfoglalva az annyira fontos módszer kérdése is, a melyen a rendszer fölépül. A methodologián kívül, mely az elméleti fejtegetések mellett gyakorlati irányelvekre is rámutat s példatárral kíséri a fogalmi ismereteket, minden szaktanulmányhoz szükséges egyszersmind bizonyos történeti rész. Mindezen részeket kiegészítjük még bibliographiával és ha nem is teljesen kimerítő, de bőséges tájékozódást nyújtó repertórium közlésével. Előadó óráinkon kimondott elvként a terjengős aprólékosságtól óvakodunk. Ez egyaránt vonatkozik az ismeretközlő eljárásra, a módszertani fejtegetésekre s a történeti részre. A szaktanulmányok körében az ismeretközlő előadó órákon kívül s az akroamatikus tanmód mellett vannak gyakorlati óráink is, melyeken a reáliákban kísérletek, megfigyelések folynak; ezenkívül speciális kollégiumok módjára néhány órában részletkérdések fejtegetése is szerepel, hogy a tudományos munkálkodás módját is megismertessük növendékeinkkel. A problémákat megoldó, szorosan vett búvárkodó tudós műveletek helyett azonban ezeken az órákon is főleg a tanárképzés czélját tartjuk szem előtt, s azért inkább semináriumi jellegűek, gyakorlati irányúak, semmint tudósképzés czéljára törekvők. A szaktárgyi teljesen gyakorlati kiképzést tanárképzőnk nem adja meg. Ez — mint már említettük — a későbbi évek feladata, s csak magában az iskolai életben eleven gyakorlattal érhető el. Ép azért az.