Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

A germ. i-umlaut egyes esetei az idg szóhangsúly szempontjából

eine ganze Reine verschiedenartiger Bildungen vereinigt, die morphologisch streng zu scheiden sind.» 0 tehát szigorúan elkülöníti a tiszta -en I on és a -jen / jon, -menj mon, -uen / uon képzőket egymástól; ezen morphologiai szigorúsága daczára a germ. -jan és -jón és in (gót -ein) képzőket egy közös idg. len alá foglalja a 259. pontban s ez annál jobban bizonyít azon fölfogása mellett, hogy ezek morphologice egy és és ugyanazon i-j-elemet rejtik magukban. Teljesen így jár el Streitberg is, a mint ezen pontban előbb már láttuk, ő is csak egy idg -{en képzőt vesz föl. Ezek után joggal tekintjük a ^'-elemet közösnek a -ja, -jö, -jan, -jön és in képzőkben. 94. Áttérünk most már e pont szoros tárgyára, a jan képzések umlautjára. Míg a ^a-képzések főleg az északi nyelvekben terjedtek el nagyon (Sütterlin: Nomina Agentis im Germ. 5. s köv. o.), addig a nyugati és keleti germ.-ban a cselekvő személyeket jelentő főnevek -ig képzései szívesen léptek át a consonantikus tövekhez, még egy -n elemet vévén föl. Ezen germ. -jan tövek is mutatják a germ. i-u miau tot. így Willmanns alapján (Deutsche Gr. II. 186. §.) : g arbja, ófn arpeo, erbo, újf der Erbe; ófn gisello (társ) alapsz. : sal; ófn giferto (útitárs) alapszava : fart ; « in-lente alapsz. : land (lakos) ; « becko (pék) alapszó : backan (süt) ; « scuzzo, újf der Schütze, alapszó : scuz; « truht-sâzo, kfn truht-saeze, Truchsess; « man-slecco (gyilkos) alapszó: slag; « ivreckeo = Recke, germ, alapszava : wraka (üldözés) ; « senno — újfn. Senne m. alapszava kfn sane = újf. Sahne; « scimo (tréfáló) < scern (tréfa) ; kfn scherge (< ófn scario = századós) hivatalszolga; ófn cempheo, újfn Kempe; harczos (Kampf) ; kfn küre (vizsgáló bíró). Ezen képző legtermékenyebb a gótban, de umlautot nem mutatván, nélkülözhetők e nyelv példái. Az északi nyelvekben e képző igen ritka; alig egy-két ily képzés van, de a mi van, az híven mutatja az umlautot (Kluge: Stammbildungslehre!

2 13. §.) : skyle (oltalmazó),* bryte (kenyérosztó); scyte — úfn. der Schütze; arfnyte (= örökség élvezője). Az agsz.-ban : démx (bíró) alapszó: dóm; — flyma (szökevény) < ftéam; — bytla (építő) < boti; — cempa (hős) < comp ; — syla (szántóvetÖ) < sulh; — aera (kovács) < ár; — brytta = óé. bryte; scytta— ófn scuzzo (Schütze) = óé skyte; — hlytta (föloldó) ófn luzzeo, luzzo. 05. Nem czélunk az összes -jan névszók fölsorolása. Az eddigiek már eléggé igazolják az umlautot. Térjünk át most igazi czélünkhöz ; ezen -jan képző idg alakjának a hangsúlyát kell kutatnunk.