Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

A germ. i-umlaut egyes esetei az idg szóhangsúly szempontjából

végzete pedig már az ősgerm.-ban Összevonódott -iiis, is (g. eis) végzetté, úgy hogy ezen összevonás után itt is csak az i-hangra eshetett az ősgerm. szóhangsúly. Az esetek nagy részében tehát, még pedig ép a leggyakrabban használtakban (sg. nom. gen. acc. pl. nom. acc.) a thematikus i- viselte a szóhangsúlyt a germ. szóhangsúly mai alakjának kifejlődése előtt, vagyis az ősgerm. korban. Úgy hiszem, az eddigi fejtegetések után már joggal kimondhatjuk, hogy az i-tövek ezen umlautot inducáló i-eleme az ősgerm-ban általában a szó főhangsúlyát viselte; ezért hasonult az eredetileg gyöngébb hangsúlvú gyökérvocalis az eredetileg erősebb hangsúlyú i-elemhez, nem pedig fordítva. Látjuk tehát, itt is igazolódik föltevésünk, hogy a germ. i-um lantnak, nevezetesen regressiv irányának egyik fontos oka az idg szóhangsúlyban rejlik. 2. A germ. m-tövck umlautja. Sí). Germ. i-uinlautot mutatnak az o, ill. germ, «-declinatióhoz tartozó -;a-tövek is, még pedig a hímneműek épúgy, mint a semlegesek; a hosszúgyökerüek épúgy, miként a rövidgyökerűek ; vagy hogy ne Sievers, hanem van Helten újabb fölfogása szerint (Beitr. 16. 281.) beszéljünk: i-umlautot okoz a -ja-tövek szótagkezdő ^'-eleme, épúgy, mint n e m szótagkezdő i-eleme. Lássuk ezen umlaut néhány példáját. Az összes esetek fölsorolását nem kívánja czélunk, mert nem az umlaut meglétét akarjuk bizonyítani, csak összefüggését az idg szóhangsúlylyal. A sok közül álljanak itt (

Willmanns I). Gr. II. 154. s köv. Sütterlin: Nom. Ag. 5. old. Kluge: Nom. Stammbild,

2 7., 65., 66., 76., 110. és 183. §. alapján) a következők : g andeis, ófn enli, újfn Ende; ósz endi, agsz. és óizl. ende; g harjis ~ « hari, heri, « Heer; « heri, « here, « heer; g hairdeis~ « hirti, « Hirt; « hirdi, « hirde, « hirder; g badi- « bei ti, « Bett; « bed, « bed, « bedr; g fani- « fenna, kfn venne (= sár) ; g nati- « nezzi, újfn Nets, ósz netti, agsz. és óizl. netti; g huni- « hünni (nemzetség, faj) ; g hatvi- « hewi, újfn Heu, n. agsz. Ínég, óizl. heOj; g. wadi (foglalópénz), ófn wetti, újfn Wette f. (fogadás) ; g -basi~ ófn béri, újfn Beere f., ósz heri, angsz. bene, óizl. -her ; g arbi~ ófn arbi, erbi, újfn Erbe m. ; g un-nuts (part, neeess.), ófn -nuzzi, újfn un-nüts, agsz. -nyt; kfn, úfn oere, Ohr n. alapszava : Ohr n. (

Öhr = tűfoka, Ohr = fül) ; ófn hefti, újfn Heft n. alapszava: újfn Haft;