Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

A germ. i-umlaut egyes esetei az idg szóhangsúly szempontjából

pi-hneotan-hniutis, -it ar-leotan-liutis, -it dio^an-diu^is, -it ir-drio-an-driups,- it fiioffîan-fliuffîis,- it fir-grioqan-griuqis, -it niöffian-niuffis, -it rioffîcm-riuffîis,- it skiofâan-skiuffiis, -it slioffian-sliuTßis, -it friosan-friusis, -it fir-liosan-liusis, -it fliohan-fliuhis, -it niosan-niusis,- it = megerősít), = előterem), = zörögni, hangot ád), = elkeseredik), = folyni), = szétmorzsolni), = élvezni, használni), = sírni), — lőni), = zárni), = fagyni, fázni), elveszteni), = menekül), tüsszenteni). A II,b sor igéinél csak az ófrank-ban mutatkozik az umlaut-változás, mert a sváb-bajor nyelvjárásoknál az egész praesensben az iu diphth. a gyöké rvocális. (= jajgat), (= hazudni), (= hasít), (= hajlít), (= repü

1)^ (= csalni),*hiofan — hiufis, -it liogan — liugis,- it Tdióban — Jcliubis, -t biogan — biugis,- it fliogan — f

liugis,- it triogan — triugis, -it kriochan— kriuchis,- it (= mászni, csúszni), riochan —

riuchis, -it (== füstölni), skioban — skiubis, -it stioban — stiubis, -it sliofan — sliufis,-it triofan —- triufis,-it (= tolni), (= porzik), (= osonni), (= csöpögni). Ezen fölsorolt ófn igék legnagyobb része, a germ, számára is fölvehető, s így a germ, igék ezen nagyszámú gyökérhangzóváltozása egész természetesen nagyon erős analogikus hatással birt, úgyhogy a gyökérhang változékonysága igazán jellemző a germ, nyelvekre. Innen lesz érthetővé majd azon umlaut is, hol az inducáló hang idg hangsúlyos volta nem mutatható ki. b) Az athematikus Mm. bis, ist alakok umlautja. 74. Idáig csak a thematikus ind. praes. 2. és 3. szem-re terjedt ki vizsgálódásunk, pedig az athématikus igék azon elenyészően csekély germ, maradékaiban is van umlaut, a bim, bis, ist alakokra gondolok itt. Ezeknek idg alakja: esmi, essi, esti. (Streitberg után Urg. gr. 210. §.).