Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

gálát : |JL7] xax' ôfpftaXfAoSouXstav áv'ö'pwuápeaxoi, àXX' SoüXot Xptcxoö •rcioOvxeç xo i^áXrjjia xoO 8-eoö Eph. 6, 6 és majdnem szórói-szóra megismételve : Col. 3, 22-ben, extra quos locos non invenitur (G). — XpyjaxoXo y c'a : blandiloquus, verbis munificus (W.), dulces sermones (V.), ci yàp xocoöxot... oià xi^ç )(p7jaxoXoyiaç xac suXoytaç eÇauaxwaiv xàç xapSiaç xwv àvaxcov Rom. 16. 18. —• <jj£0§a§eXcpoç: falsus frater i. e. falsus, simulatus Christi anus, qui se Christianum esse autumat, ut res christianorum perdiscat, deinde eas prodat (W.) falsus frater (V.) tceuofyxa

... xivSuvouç sv 4»£uoaoéXcpotç II. Cor. 11, 26. otà Se xoùç Ttapeiaàxxouç ^euSaSéX^ouç Gai. 2,4. — su S au ó ax o X o ç, qui falso se legatum Christi profitetur (W.) pseudapostolus (V.) ac yàp xoioöxoc, cpeuSanóaxoXoi II. Cor. 11, 13. b) melléknevek: àcp'.Xayafroç: boni, bonorum que hominum inimicus (W.) homines sine benignitate (V.) eaovxat, yàp ol avö-pwuoc ^c'Xauxoc

... ácpcXáyafroi (II. Tim. 3, 2—3). V. ö. àcptXôxaXoç (Plut.), àTiscpaya^oç (Diod.)> á^cXoxayaíh'a (Pap. Oxyr.), uapacpiXàyaô-oç (Inscr.). — àyevea Xoyyjxoç (yeveaXoyew már Herodotosnál), qui natalia non habet, cuius generis origo reddi v. inveniri nequit (S.), is, cuius genealógia ignoratur (W.) sine genealógia (V.) : (p xai Sexáxrjv XTCO uavxcov ejjtipiaev 'Aßpaajx

... xac ßaaiXeu? 2aXr^

... auáxwp, ápjxcop, aysveaXôyïjxoç (Zsid. 7, 2—3). V. ö. u. i. 6. ő Se jXTj yeveaXoyoùfAevoç èÇ aöxöv SeSexáxwxev, nusquam apud profanos obvium (G). — SiXôyoç, bilinguis (S.W.Y.) is, qui aliud ore gerit, aliud pectore claudit: Siaxovouç obçaôxwç aejxvoûç, |j.r] StXôyouç I. Tim. 3, 8. SiXoyca és StXoyeîv Xen. de re equ. 8, 2. — p.axatoXôyoç

: vanus in loquendo, vaniloquus, vanidicus (S.) vaniloquus, vana, inepta proferens (W.) vaniloquus (V.) efoîv yàp TZOAAOÏ [xaxacoXóyot Tit. 1, 10. de [i-axacoXoyia Act. 26. 24. és I. Tim. 1. 6. — ôxxa^epoç octo dies durans (S.) octiduanus, octavum diem agens (W.) uepcxojx^ oxxa^jxepog Phil. 3, 5. circumcisio octavo die (V.). Ezen összetételt csak például hozzuk föl arra, hogy különösen a számnevekkel való összetételeknél a számnév nem kap elisiót, mint az attikai dialektusban, hanem a két magánhangzó megmarad megfelelően annak a törekvésnek, a mely a szavakat teljesen izolálni akarja az összetételekben; ez útját állja az elisiónak az összetett szavakban v. ö. még xexpaapyjjç Act. 13,11.; xeaaapaxovxaéxrjç u. o. 7, 23, éxaxovxaéxyjç Róm. 4. 19.

1 c) igék: ayafroepyeto benefacio, bene operor, bonum s. bonafacio; benefîcus sum (S.) beneficum me exhibeo (W.) bene agere (V.) Toi; TïXouaiotç xâ) vöv uapáyyeXXe |

xy

} utj/yjXocppoveiv... àyaO-oepyetv I. Tim. 6, 18 ; áyaftoepyta (àyaD-oupyca) és ayafroepyôç (ayaö-oupyós) már régebben is, de èpyeo) magában nem fordul elő. Praeterea tantum apud ecclesiasticos scriptores, sed significatione recte agere (G). — éxspoStSaaxaXéw alia et i Blass i. m. 70. 1.