Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

A modernismus, A mai kor vallási életének egyik legtöbb port fölvert kérdése a modernismus. Jó néhány év óta — szakemberek és laikusok érdeklődését, nem különben a dolog fontosságát tekintve — a katholicismus keretén belül nincs is hozzá fogható szellemi áramlat. Természetes, hogy mint afféle nagyjelentőségű, súlyos probléma nem előzmények nélkül, deus ex machina gyanánt pattant elő a lelkekből s kér, sőt követel valami irányban elintézést, hanem, a mint ez az eszmék világában lenni szokott, lassú, jó darab ideig szinte titokban való érlelődés, fokozatos fejlődés után jelentkezett csak e kérdés a maga egész jelentőségében. A ki a hittudományi irodalmat éber szemmel figyelemmel kísérte, már régebben vehetett észre igen sajátságos jelenségeket. Nálunk magyaroknál, a kik elszigeteltségünknél, kis számunknál és sajátos, itt nem részletezhető okoknál fogva csak nagy ügy gyei-bajjal kapcsolódunk bele más kulturnépek szellemi életébe, nem igen voltak láthatók e mozgalomnak eredeti, hazai talajon termett hajtásai, de folyóirataink

1 sűrűn közöltek czikkeket, a melyek a csak magyarul olvasók előtt is egyre tisztábban kivehetővé tették egy távoli, de hatalmasnak ígérkező égiháború előjeleit. Az Egyház — a ki történetét ismeri, annak nem mondunk ezzel semmi újat — igazi anyai türelemmel szokott viseltetni a tévedő emberek iránt s a míg csak az események nem kényszerítik rá, nem áll elő az ultima ratióval. Mintha várná, hogy a tévedők észbekapnak, szemök fölnyílik s meglátva az örvényt, a melyet körült.ánczoltak, saját jószántukból még idejében visszafordulnak a nélkül, hogy az egyházi hatalom részéről hivatalos eljárásra és esetleg megtorló intézkedésekre szükség lett volna. így történt ez a modernismus esetében is. Olasz, franczia, német és angol theologusok egy sajátságos philosophia tanítását szíván a lelkökbe, a kereszténységnek a modern kulturemberiséggel s magával a modern kulturával való kibékítése hangzatos s — valljuk meg — a legtöbbjüknél őszinte titulusán űzött merész spekuláczióikkal már régóta szemet szúrtak, nem egy hozzáértő embert már régen gondolkodóba ejtettek, a szakirodalomban már régen s nagy szen1 Kivált az Egyházi Közlöny és a Religio.