Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

Mostanság a nyilvános intézetekben szokásos szüneteken kívül a következő szünetek vannak a főiskolán : kedd (s a noviciatusban szombat) délutánja, minden csütörtök, október első felében egy nap szüreti vakáczió, halottak napja, Szent Márton ünnepe, a farsang két utolsó napja és hamvazó szerda, Szent Tamás, Szent Benedek, Szent Márk ünnepei, a keresztjáró napok s a főapát nevenapja. Helyi természetű apróságok, hogy a tanárok nevenapján óráik elmaradnak ; s hogy 1900 szeptember 1-i megállapodás szerint, mely azt a régi szokást szabályozta, hogy a tanárok a félévek végén utolsó óráikat elengedhették, a theologián s a tanárképzőn a tanároktól függ, hogy a félévek utolsó előadó napjainak délutáni óráját megtartják-e, vagy sem, míg a gymnasiumi osztályokban az utolsó órák sem engedhetők el.

1 XII. Vizsgálatok. A pannonhalmi intézet doktorrá avató joga. Jegyek. A bizonyítványok kihirdetése. Évkönyv. Az iskola munkásságának eredményéről a vizsgálatokon számolt és számol be, történjenek azután ezek akár itthon, akár idegen vizsgáló bizottság előtt. A novieiatus régebbi vizsgálatairól nincs tudomásunk, noha kétségtelennek vehetjük, hogy a noviciusok szerzett ismereteikről beszámoltak. A XIX. század elejétől félévenként vizsgáztak. Kezdetben meglehetősen rendetlenül tartották a vizsgálatokat, de többnyire áprilisban voltak az első, augusztusban a második félévi vizsgálatok. A harminczas években február és július voltak a vizsgatétel hónapjai, noha megesett, hogy a következő hónapokba is átnyúltak. 1876-ban, mivel a következő iskolai év szeptemberben kezdődött, a második félévi vizsgálatot júniusban állották ki a noviciusok. Folytatólagosan, az 1880—1881. iskolai év végéig az volt a gyakorlat, hogy az első félévi vizsgálatokat januárban, a második félévieket júniusban tartották. 1881 augusztus 29-én a tanári értekezlet kimondván, hogy ezentúl csak az év végén lesz vizsgálat, a noviciusok — régebbi határozat értelmében a noviciusmester tárgyaival kezdve

2 — május végén és júniusban teszik le a vizsgálatokat. A bölcseleti tanulmányról a XVII—XVIII. század folyamán nem szoros értelemben vett vizsgálatokon, hanem vitatkozásokon mutatták be a növendékek, mennyire haladtak. A vitát vezető elnök a főapát, perjel szokott lenni, de nem ritka eset, hogy idegen előkelőséget kértek föl az elnökségre. A támadók vagy egészen idegenek voltak, pl. az 1695 július 15-i vitatkozáson két Ferencz-rendi vagy vegyes volt az oppo1 Jk. III. 60. 1. 2 V. ö. Jk. II. 26. 1.