Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre
A hittudományi oktatás nyelve kezdettől a közel múltig teljesen latin volt. Mivel az 1844 június 4-i királyi rendelet megengedte, liogy a pesti egyetemen a lelkipásztorkodástan, neveléstan, hitelemzés magyar nyelven adassék elő, az egyházmegyék s a szerzetes-rendek hittudományi intézeteiben pedig az illetékes vezetőkre bizta, hogy a megnevezett tárgyakból mit akarnak magyarul előadatni, az ugyanazon évi október 6-án tartott tanulmányi ülésen a főapát elrendelte, hogy a lelkipásztorkodás- és hitelemzéstan előadó nyelve a magyar legyen s ugyanekkor kifejezte azon óhajtását, hogy a hazai jog tanára is magyar nyelven tartsa előadásait s maradjon meg az a szokás, hogy a növendékek a szentírási helyeket magyarul tanulják. 1 Tekintve, hogy a hazai jog tanára 1845 novemberében magyar iskolai könyvet hozatott, a főapát óhaja teljesedésbe ment. 1875 július 30-án az egyházjog előadó nyelve is magyar lett, noha itt még csak elvileg, mivel a szükséges magyar nyelvű könyvet csak az 1878—1879-i iskolai évre tudták megszerezni. 2 1886-tól magyarul tanulják a növendékek a bölcseletet, 3 az 1891—1892-i iskolai évtől pedig a szentírási tudományokat is. 4 A hittudományi oktatásnál használt tankönyvekben elég nagy változatosság mutatkozik. A mennyire megállapíthatjuk, az alapvető és ágazatos hittanra Somogyi Dániel és Vajda Samu kéziratokból tartottak előadást. A XIX. század elején használták Gazzaniga Péter.: Praelectiones theologicae czimű művét (első kiadása Bécs, 1780, a második Velencze, 1803), majd mellette 1810-től Ivlüpfel Engelbert: Institutiones theol. dogm. és Gotti dogmatikus műveit, vagy legalább a tételek kidolgozásánál szerepeltek. Az 1817—1818. iskolai évtől Fejér György: Institutiones theologiae dogmaticae, 1832-től Guzmics Izidor dogmatikája volt a tankönyv. A hatvanas évektől Schwetz : Theologia fundamentális és Compendium theol. dogm. I— II., 1877—1879 folyamán Hurter H. : Theologiae dogmát, compend. I— III., 1879-től ugyanazon szerző Medulla theologiae dogmát, czimű művéből készültek a növendékek. Erkölcstanra Somogyi Lacroix könyvét használta, míg Vajda Busenbaum nyomán haladt, de a megoldásra szánt casus-fejtegetésekre csupa magyar példát használt. A XIX. század elején Antoine Gábor: Theologia morális universa volt az iskolakönyv, de mellette Polatsek Ferencz morálisát is használták. 1817—1818-tól Schenkl Mór: Ethica Christiana, 1833— 1834-től Stapf József könyve volt tankönyv. Ez utóbbi igen sokáig tar1 Jk. I. 22. 1. 2 U. o. II. 30., 32., 63. II. s U. o. 127. 1. melléklete. 4 Ez utóbbi változtatásnak a jegyzőkönyvekben semmi nyoma. Azokból csak az 1893 deczember 21-i ülés egy mellékes megjegyzéséből derül ki, bogy az erkölcstanon és dogmatikán kívül minden tárgyat magyarul adnak elő. Jk. III. 7. 1.