Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

IX. Fejezet - Korunk — a XIX. és XX. század — bencés élete: succisa virescit

rák fönnhatóság alá került. Üj alapítás a eorbièresi (1928)>:a friburgi (1933) és az uznachi perjelség (1947); az első de Bouveret-be költözve 1956-ban apátsággá lett. A németországi szerzetességet — miként az előző fejezetben láttuk — 1803-ban azon a címen oszlatták föl és szekularizálták vagyonát, hogy a német fejedelmek azáltal kárpótolják magukat a Rajna bal partján elvett területeikért. Bár Napóleon bukása ütán visszanyerték birtokaikat, a szekularizált egyházi intézmények és javak visszaállításáról hallani sem akartak. Consalvi bíboros államtitkár és VII. Pius pápa követeléseit fi-t gyeimen kívül hagyták a bécsi kongresszus urai. így a német egyház nemcsak közép-, hanem főiskoláit is elveszítette. 18 katolikus egyetem szűnt meg, illetőleg lett állami vagy protestáns jellegűvé. További baj volt, hogy amikor a protestánsok sorozatosan támadták az egyházat, ugyanakkor a liberális katolikusok Dalberg vezetésével nemzeti, Rómától független egyházról eszmélkedtek. Ily módon történt, hogy a XIX. század első felében a német katolicizmus nemcsak elszegényedett, hanem politikai, társadalmi és kulturális vonatkozásban is sokat veszített régi tekintélyéből. A katolikus öntudatot az 1837 körül kialakult „kölni zavarok" és Görres 1838-ban kiadott „Athanasius"-^ kezdték kibontakoztatni s fejlődését az 1848^as események és demokratikus törekvések támogatták. Ezt a folyton erősödő irányzatot nem tudta megszüntetni a hatalmas Bismarck által a 70-es években folytatott porosz „

Kulturkampf" sem, melyből a német katolicizmus megizmosodva került ki. Ugyancsak emelkedett az Egyház politikai és társadalmi súlya, amikor a protestáns Hollenzollem-dinasztia bukása (1918) után kiadott weimari alkotmány megszüntette a protestantizmus privilegizált helyzetét Németországban. Ezt a fejlődést akarta tönkretenni a nemzeti-szocialista mozgalom, mely elvi alapon és gyakorlati vonatkozásban egyaránt fölvette a harcot a kereszténységgel, főleg a katolikus Egyházzal. Hitler uralma azonban nem sokáig (1933—1945) tartott. Hogy a vázolt politikai viszonyok s azok módosulása menynyire és mily irányban befolyásolták a német egyház életét, azt a körünkbeli bencés élet kibontakozása jellemzően illusztrálja. r" .natfábkí nai>\rk>\ öaío û^û

H Ê - ; .1 ßinoxüto - Až uralkodók fölfogását s kormányaik eljárását látva a pasztorációban és a pedagógiában elhelyezkedett bencések nem siettek újjászervezni a kolostori életet. Mikor azonban L Lajos bajor király (1825—48) biztosította az anyagi alapokat, egy351 Szent Benedek fiainak II. o

pi

l