Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VI. Fejezet - A bencés szerzetesség hanyatlása és a pápai reformok a gótikus későközépkorban

rán szinte egész Európát leigázta. Seregei eljutottak Flandriáig, Catalaniàig és Apuliáig. Mérhetetlen birodalmának és korlátlan hatalmának váratlan halála vetett véget. A hunok túlnyomó része ugyanis Csabát, Attila és a görög császárlány fiát, mások féltestvérét, Aladárt — kinek anyja ia germán Krimhilda volt — akarták a hunok királyává tenni. A két ellenséges tábor a Buda környékén képzelt Sicambriánál vívta meg „Krimhilda csatáját", melyben Csaba és hívei vereséget szenvedtek, minek következtében Attila birodalma fölbomlott. Csaba a maradék hunokkal visszavonult Szkítiába, de ott is arra buzdította övéit, hogy Pannóniába menve álljanak bosszút a germánokon. Az író nagy forrásapparátussal dolgozott. Használta Jordanes „Gótok történeté"-t, az Exordia Scythica-t, a gemblouxi bencés Sigebert Világkrónikáját, viterbói Gottfrid Pantheonj át s valamiféle francia hagyomány és velencei krónika ismeretével is rendelkezett. Jordanes részletesen szólt a hunok meotiszi őshazájáról, aztán Attiláról s birodalmáról, melynek középpontja a Tisza táján volt. Ezeken kívül sokat merített a korábban írt magyar történetekből is. Attila germán hercegnőtől született fiát, Aladárt Endre király fia, a német feleséget vett Salamon után mintázta, Csaba királyfi alakját a szimpatikus Géza herceg nyomán rajzolta, a német származású ármányos Vid pedig a németekkel tartó ravasz Ditriohnek szolgált modellül. Amint Vid Gézával szemben Salamont, úgy Ditrich Csaba ellenében Aladárt támogatta. Anonymus és Hartvik püspök művét szintén haszonnal forgatta a szerző, s a pannóniai népek, főleg a magyarok római és népvándorláskori emlékeit s ezekkel kapcsolatos mondáit is jól jól ismerte és értékesítette munkájában. Mindezekből látható, hogy az író sokat látott, sokat olvasott és élénk fantáziával megáldott egyén volt, aki a különböző természetű forrásai anyagát gátlás nélkül és könnyedén egyesítette művében. Célja olvasói művelése, szórakoztatása és nemzeti önérzetük fokozása volt. Az ismeretlen nevű szerző kiléte ugyan még mindig problematikus, mi azonban pannonhalmi bencésnek tartjuk, mert művében föltűnően sok bencés, illetőleg pannonhalmi vonatkozás található. Ezek között az első helyen említjük, hogy a hun történetben egészen kiváló helyet kapott Sabaria, ami csakis a Pannonhalma mellett romjaiban akkor még látható kis Sabaria Sicca-t jelenthette. A Hun Krónika szerint ott született Pannónia ura, Macrinus; ott volt az a híres főiskola, melyet az egész Földkerekség tanulni vágyó ifjúsága látogatott; onnét űzték el a hunok Ti564