Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VI. Fejezet - A bencés szerzetesség hanyatlása és a pápai reformok a gótikus későközépkorban

jelét láthatjuk abban, hogy amikor a pápa 1367-ben biztosította a tanárokat és hallgatókat, hogy egyetemi elfoglaltságuk idején megtarthatják esetleges javadalmaikat s fölmentést nyernek a rezideálás kötelezettsége alól —, az egyetem vezetője, a pécsi püspök és a pécsi káptalan cantor-kanonokja mellett a pécsvá­radi apát nyert megbízatást arra, hogy a rendelkezésnek érvényt szerezzen. A romantikus Hun Krónika és pannonhalmi szerzője A magyar bencés iskolák és monostorok kultúráját más oldal­ról világítják meg azok irodalmi és általában írásos alkotásaik. Teológiai művek és tanulmányok nálunk is hiányoznak — a magyar, pontosabban szólva a pannonhalmi bencések éppúgy, mint nyugati rendtársaik, a történetírást művelték mégpedig profán és hagiografikus formában egyaránt. A XIII. század második felének, az 50-es vagy 60-as éveknek eleven, nyugtalan, fegyverzörgéstől zajos környezetében alakult ki a hunok romantikus története, vagy inkább „történeti regé­nye". Egy évszázad telt el az Attilát a magyar fejedelmek és királyok őse gyanánt emlegető Anonymus óta, amikor egy ugyancsak névtelen szerző arra vállalkozott, hogy a magyarok számára megírja a dicső ősök: Attila és hunjai történetét. A szerző annyiban tért el a Widukindtől örökölt és a Magog­tól való származással egyesített régi XI. századi magyar fölfo­gástól, hogy ő a hun-magyar népet Menroth (a bibliai Nemrod) két fiától, Magortól és Hunortól származtatta. Magor nevét bi­zonyára az Anonymusnál is szereplő Magog és Mager (magyar) szavakból alakította, Hunort pedig Magor mintájára a hun nép­névből képezte. Előadása szerint Hunor és Magor egy csodaszarvas üldözése közben jutott szülőföldjéről, Evilathból a Fekete- és az Azovi­tenger mellett elterülő Meotiszbe. Ott történt, hogy Dula alán fejedelem két leányát elrabolva és feleségül véve utódaikban századok folyamán erős néppé fejlődtek. Onnét később Szkítiá­ba, majd mikor az is szűk lett számukra, vezéreket választva Nyugatra költöztek. Pannóniában akkor Macrinus tetrarcha volt az úr, aki az oda betörő hunokkal szemben a rómaiaktól kért segítséget. Macrinus azonban a veronai Ditricus segítségé­vel sem tudott ellenállni a hunoknak s ezért a tárnokvölgyi csata után Tullnig vonult vissza. Cesunmaurnál még egyszer megüt­köztek az ellenfelek s ott Macrinus elesett. A hunok azután választották királyukká Attilát, aki évek so­36* 563

Next

/
Thumbnails
Contents