Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VI. Fejezet - A bencés szerzetesség hanyatlása és a pápai reformok a gótikus későközépkorban

jelét láthatjuk abban, hogy amikor a pápa 1367-ben biztosította a tanárokat és hallgatókat, hogy egyetemi elfoglaltságuk idején megtarthatják esetleges javadalmaikat s fölmentést nyernek a rezideálás kötelezettsége alól —, az egyetem vezetője, a pécsi püspök és a pécsi káptalan cantor-kanonokja mellett a pécsváradi apát nyert megbízatást arra, hogy a rendelkezésnek érvényt szerezzen. A romantikus Hun Krónika és pannonhalmi szerzője A magyar bencés iskolák és monostorok kultúráját más oldalról világítják meg azok irodalmi és általában írásos alkotásaik. Teológiai művek és tanulmányok nálunk is hiányoznak — a magyar, pontosabban szólva a pannonhalmi bencések éppúgy, mint nyugati rendtársaik, a történetírást művelték mégpedig profán és hagiografikus formában egyaránt. A XIII. század második felének, az 50-es vagy 60-as éveknek eleven, nyugtalan, fegyverzörgéstől zajos környezetében alakult ki a hunok romantikus története, vagy inkább „történeti regénye". Egy évszázad telt el az Attilát a magyar fejedelmek és királyok őse gyanánt emlegető Anonymus óta, amikor egy ugyancsak névtelen szerző arra vállalkozott, hogy a magyarok számára megírja a dicső ősök: Attila és hunjai történetét. A szerző annyiban tért el a Widukindtől örökölt és a Magogtól való származással egyesített régi XI. századi magyar fölfogástól, hogy ő a hun-magyar népet Menroth (a bibliai Nemrod) két fiától, Magortól és Hunortól származtatta. Magor nevét bizonyára az Anonymusnál is szereplő Magog és Mager (magyar) szavakból alakította, Hunort pedig Magor mintájára a hun népnévből képezte. Előadása szerint Hunor és Magor egy csodaszarvas üldözése közben jutott szülőföldjéről, Evilathból a Fekete- és az Azovitenger mellett elterülő Meotiszbe. Ott történt, hogy Dula alán fejedelem két leányát elrabolva és feleségül véve utódaikban századok folyamán erős néppé fejlődtek. Onnét később Szkítiába, majd mikor az is szűk lett számukra, vezéreket választva Nyugatra költöztek. Pannóniában akkor Macrinus tetrarcha volt az úr, aki az oda betörő hunokkal szemben a rómaiaktól kért segítséget. Macrinus azonban a veronai Ditricus segítségével sem tudott ellenállni a hunoknak s ezért a tárnokvölgyi csata után Tullnig vonult vissza. Cesunmaurnál még egyszer megütköztek az ellenfelek s ott Macrinus elesett. A hunok azután választották királyukká Attilát, aki évek so36* 563