Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VI. Fejezet - A bencés szerzetesség hanyatlása és a pápai reformok a gótikus későközépkorban

kor nem hihetjük, hogy az egyetemi tanulmányokra vonatkozó szigorú utasításokat figyelmen kívül hagyta volna. Erre vonatkozó közvetett adatokat a már említett Szt Gellért Nagyobb Legendájában találhatunk. Szt Gellértet ugyanis — a szerző anachronisztikus előadása szerint — teljesen oly módon küldték a velencei bencések a bolognai egyetemre 1000 körül, mint ahogyan azt a bulla 1336-ban előírta. S az is a XIV. század fölfogását mutatja, hogy Szt Gellértnek — aki a XI. század első felének egyik legkiválóbb teológusa volt — az lett a föladata, hogy Bolognában ,,a grammatika, a filozófia, a muzsika, a jog és a szabad művészetek tudományaiban" képezze ki magát. Ily módon szerezte meg a legmagasabb egyetemi fokozatokat, a „doctor decretorum" és a „magister sacre theologie" címeket. De nemcsak a bulla hatására s az egyetemi tanulmányokra vet fényt szerzőnk előadása, hanem azt is mutatja, hogy ő maga kiváló szónoki képességgel és logikus műveltséggel rendelkezett. Valószínű, hogy azon első magyar bencések közé tartozott, akik a bulla rendelkezései értelmében egyetemi tanulmányokat végeztek. Arról azonban, hogy ezt a kérdést miként oldották meg, s mely egyetemekre küldték növendékeiket a magyar bencések, szinte teljesen hallgatnak forrásaink. 1368-ban a bécsi skót apátságban tartózkodott egy Jakab nevű pannonhalmi bencés, akiről föltehető, hogy onnét látogatta a bécsi egyetemet. Ugyancsak pannonhalmi bencés volt az a szintén Jakab nevű alperjel, akit valamelyik egyetemen promoveáltak, s akit 1393-ban a hittudományok borostyánosának, „baccalarius sacre theologie"nek mondottak. A magyar s ezen belül a bencés művelődést bizonyára föllendítette az akkor létesült magyar egyetem. Miután 1348-ban IV. Károly császár a prágai, 1364-ben Kázmér lengyel király a krakkói, 1365-ben Rudolf osztrák herceg a bécsi egyetemet megalapította, Nagy Lajos szintén megszervezte a pécsit 1367-ben. Sajnos, annak életéről, tanárairól és hallgatóiról s a bencés renddel való kapcsolatáról igen keveset tudunk. Az egyetemi tanulmányok nagy támogatója, a bencés V. Orbán ugyan készséggel sietett ezen új tudományos intézmény támogatására — francia érdekeltsége mégis megtiltatta vele. hogy ott (akárcsak Krakkóban és Bécsben) a hittudományokat is tanítsák. Ennek következtében a szabad művészetek s a római és az egyházi jog művelésére vetették a hangsúlyt, ami egyébként meg is felelt a kor fölfogásának s az egyetemre kívánkozó magyar ifjúság érdekének. Az egyetemnek a bencés renddel való kapcsolatának 562