Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VI. Fejezet - A bencés szerzetesség hanyatlása és a pápai reformok a gótikus későközépkorban

káptalant s ott a monostorok erkölcsi és anyagi javainak védelméről tanácskozzanak és határozzanak. Az első egyetemes gyűlés összehívásával és vezetésével a pannonhalmi és a garamszentbenedeki apátot bízta meg. Ök, illetőleg a káptalanokon megválasztott elnökök és vizitátorok teljes joghatóságot kaptak. Figyelmeztette aztán a pápa a magyar püspöki kart is, hogy az apátokat s a perjeleket a káptalanokon való megjelenésben ne akadályozzák. Hogy XXII. Jánosnak ezt a rendelkezését miként valósították meg, nem tudjuk. De azt már látjuk, hogy az utóda. XII. Benedek által 1336 végén kiadott egyetemes jellegű s a részletekre is kiterjedő — föntebb már ismertetett — reformrendelete, a Summa Magistri-bulla Magyarországon a legszebb gyümölcsöket termette. A bullát hozó két francia pápai biztos 1337 tavaszán Boleszláv bátai apátot bízta meg a bulla közzétételével, a bullához csatolt pápai iratban pedig a pannonhalmi, a bátai, a garamszentbenedeki és a zalavári apátok kaptak fölszólítást, hogy az első káptalan megtartására megfelelő helyet és időt jelöljenek ki s arra hívják meg az összes magyar bencés monostorok vezetőit (apátait, illetőleg perjeleit) vagy azok helyetteseit. Azt is közölte az irat, hogy az ünnepi mise és szentbeszéd után a káptalan válassza meg 4 elnökét és vizitátorait, majd olvassák föl a bullát. Annak másolatát a jelenlevők vigyék aztán magukkal, hogy tartalmát az otthoniak is megismerhessék s annál pontosabban megtarthassák. A bullát s a káptalanok határozatait tartalmazó könyvet, a ,,

Liber ordinationum seu statutorum"-ot biztos helyen őrizzék. Tanulmányozzák a régebbi káptalanok rendelkezéseit s amennyiben azok nem ellenkeznek a bulla elő• írásaival, újítsák föl azokat. Aztán a vizitátorok látogassák meg az egyes monostorokat, hogy ellenőrizhessék, hogy a közösen hozott határozatokat mennyire valósították meg; de a személyi és az anyagi viszonyokról is készítsenek jelentést, hogy a szentszék annak alapján megállapíthassa, hogy az egyes apátságok mennyi szerzetest kötelesek tartani. A magyar káptalanok lefolyásáról s azok hatásáról — jegyzőkönyveik ismerete nélkül — sajnos, teljes és összefüggő képet nem alkothatunk magunknak. Azok jegyzökönyvei és határozatai éppúgy elpusztultak Magyarországon, mint pl. Szt István törvényei is, melyeket az admonti apátság őrzött meg számunkra. A XV. század közepén azonban még a magyar káptalanok határozatait is ismerték az osztrákok, melyeket egyik könyvtáruk „

Statuta capituli provinciarum Ungarie" címen vett 550