Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet
VI. Fejezet - A bencés szerzetesség hanyatlása és a pápai reformok a gótikus későközépkorban
Dionysios miséjét nagyrészt görögül énekelték. A nagy Sugerius művészi hagyományait folytatva a XIII. században tovább építették templomukat, a gótika első építészeti alkotását. Annak üvegfestményekkel való díszítésében éppúgy mesterek voltak St Denis bencései, mint védőszentjük életrajzának illusztrálásában, amit 1240-ben végeztek. Mint a „francia király történetírói" az egész korszakon át folytatták Franciaország történetének írását. Primátus 1274-ben francia nyelvű művét III. Fülöpnek ajánlotta, Vilmos pedig Szt Lajos életrajzát állította össze. Ám a történetírást más apátságokban is kedvvel művelték. A párizsi Szt Germain-des-Prés bencései a „História Francorum"ot írták, a flandriai St Bavonban János a XIII. században állított össze egy nagy krónikát, amin aztán a következő században is dolgoztak rendtársai. St Bertin kolostori krónikáját 590-től 1294-ig vezették. Normandia vezető apátsága, a tenger szikláira épített MontSaint-Michel nemcsak katonai, hanem művészi szempontból is nagyszerű alkotás volt. A 965 óta épített erődmonostort az angolok a XIII. század elején eléggé elpusztították. A szükségessé vált új építkezéseket Fülöp Ágost király anyagi támogatásával Jordan és Raoul apátok irányították. Az 1221—28. években ők hozták létre azt a csodálatosan szép északi szárnyat, melyet azóta is „Merveille"-nek neveznek. A vertikálisan két részre osztott kétemeletes épület I. emeletét a vendégek és a szerzetesek 1—1 nagyterme foglalja el. Az előbbit egy, az utóbbit, a ,lovagtermet" több, keresztbordákat tartó oszlopsor tagolta részekre. A III. emeleten ezen 2 rész fölé került a re'fectorium és a claustrum. Ez a „cloître" a legművésziesebb enemű alkotások közé tartozik. Nagyszögletes folyosója külső falát csúcsíves vakárkádok képezik, az udvar felé nyitott folyosót pedig dupla oszlopokon nyugvó gótikus ívek díszítik. A francia bencések szellemi kultúráját tekintve az láthatóan a történetírás felé hajolt. Bár közülük is elég sokan juthattak a különböző egyetemekre, azok speciális tudománya, a skolasztikus filozófia és teológia közel sem hódította meg őket annyira, mint a kolduló rendek tagjait. Ez látszik abból is, hogy a párizsi egyetem 71 domonkos, 51 ferences professzorával szemben a ciszterciek 11, a bencések csupán 8 tanárral szerepeltek a XIII. század folyamán. Az egyházjog tanulmányozása és hasznosítása terén viszont már sokkal nagyobb sikert értek el a francia bencések — főleg a XIV., azaz a „perek századá"-ban és az avignoni pápaság idején. Híres jogász volt az „abbas antiquus" néven író Bernát 520