Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

Képek jegyzéke

nok, Szt István „hospes"-e megírja az „Intelmek"-et 291 — Az Intelmek tartalmi elemzése 295 — Első törvénykönyvünknek is ő a szerzője; valószínűleg Pannonhalmán hal meg 301 — A Szt István halálát követő válságos időkben kiemelkedik Szt Gellért erkölcsi nagysága 303 V. FEJEZET A románkori bencés élet Magyarországon 306 I. Endre és III. Henrik ellentéte, melyben Szt Hugó apát és IX. Leó személyesen közvetít 306 — Tihany és Visegrád francia, illetve orosz vonatkozása; Szekszárd, Kolozsmonostor, Garamszentbenedek; Szt László franciás apátsága és montecassinói terve 308 — A nemzetségek szakrális központjai az országszerte alapított monostoraik 310 A konventek tagjai, az oblátusok és konverzusok létszáma, társadalmi és nemzetiségi eredete 312 — A magyar bencések erkölcsi eszményeinek forrásai a Regula, lelki könyvek, szentek legendái és ereklyéi 314 — A magyar szentek legendái a bencés aszkézis tükrei; a törvények és oklevelek kontroli-szerepe. A bűn, bűntudat és bűnhődés 317 — A mindennapi „közös élet" 321 — Liturgiánk nyugati közvetítői szertartáskönyveink franciás színezete 322 — Istentiszteleti könyveink, templomi fölszereléseink 326 •— A Pray-kódex nem követi teljesen a mise római rendjét 327 — Az Űr ünnepeinek sajátos szertartásai 329 — Szűz Mária fénylő tisztelete 330 — Szt Benedek és a bencés szentek kultusza 332 — Nemzeti szentjeink liturgiája 333 — A bencés zsolozsma Magyarországon 336 — A szertartások színezése, dramatizálása 338 A monostorok és a konventek kormányzása 342 — A bencés ifjúság nevelésének és oktatásának eszményei 343 — A trivium, latin nyelv eredményes tanítása 345 — A quadrivium: a zene, számtan, mértan, csillagászat s egyéb ismeretek közlése 347 — A teológia pannonhalmi kézikönyvei 349 — Az előadás módszere; a párbeszédes és szimbolikus forma 350 — A scriptoriumok működése 351 — Oklevélírásunk korai fejlődése; a hamisítások 353 A magyar legenda- és történetírás bencés jellege. Mór püspök: Zoerard András és Benedek legendája 356 — A pannonhalmi Chronica Hungarorum elindítása 357 — Szt István Nagyobb Legendáját Pécsváradon írják 359 — A Gesta Hungarorum, a magyarok őstörténete 360 — A Kisebb Legenda történeti realizmusa és kritikája 362 — Ugyanaz a pannonhalmi író szerkeszti Szt Gellért Kisebb Legendáját is 364 — Hartvik német bencés szerzetes, apát, érsek, majd győri püspök, László és Kálmán diplomatája 366 — A Hartvik-legenda köz- és egyházjogi tendenciája: a Szt Koronatan s az Apostoli Királyság fikciója 368 — Hartvik írói kvalitásai; kapcsolata Pannonhalmával 371 — Történetírásunk és a Kálmánellenes közhangulat 372 — Űjabb virágzás az Almos-ág uralma idején; a Chronica Hungarorum befejezése 374 — Szt Imre erősen idealizáló legendája 376 — Anonymus művészi Gesta Hungarorumja; a szerző és műve bencés, pannonhalmi vonatkozásai 377 — Oros apát kifejleszti a pannonhalmi levéltárat és megíratja Szt László legendáját 380 — Akkor és ott szerkesztik a „Nemzeti Króniká"-t -967