Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VI. Fejezet - A bencés szerzetesség hanyatlása és a pápai reformok a gótikus későközépkorban

lön énekmestert alkalmazott. Az ő idejében a zarándoklatok is folyton erősödtek — Szűz Mária einsiedelni kegyhelyét nemcsak svájciak, hanem svábok, bajorok is buzgón látogatták. Az utóbbiak számára „Itinerarium"-ot, zarándokkalauzt készítettek a XIV. század elején. Ezenkívül élénk iskolai, kulturális és irodalmi tevékenység is folyt a kolostorban. így érthető, hogy Schwanden János szerzetesei közül Arbon Hermann Pfäfers, Bonstetten Hermann St Gallen, Attinghausen Thüring pedig Disentis hercegapátja lett. Kétségtelen, hogy az egyensúlyát vesztstt feudalizmus a tartományúri életet élő és sok oldalról igénybe vett hercegapátságokat hozta legnehezebb helyzetbe, de a szilárd jogrend hiánya a többi apátságokra is súlyos következményekkel járt. A ,,

reichsunmittelbare Klöster" (pl. Weingarten, Zwiefalten, Schaffhausen) mentesek voltak ugyan a tartományurak joghatósága alól s közvetlenül a királyhoz, illetőleg a császárhoz tartoztak — a központi hatalom azonban igen sokszor elnéző, vagy gyönge volt a helyi hatalmasokkal szemben. A bencés kolostorok legnagyobb része, kb. 100 „római" vagy „szabad" apátság (freie Klöster, liberae abbatiae) volt, melyek a szentszék védelme alatt állottak s szabadon választhatták Vogt-jaikat. De a pápák is nehezen nyújthattak segítséget, amikor ellentétben álltak a német királyokkal, vagy belső harcok dúltak az országban. Jórészt ugyanezek a belpolitikai viszonyok adhatják magyarázatát a bencés — s általában az egyházi, sőt az egyetemes német — szellemi kultúra elhányatlásának is. Amikor ugyanis Európaszerte egymásután alakultak a modern tudományosság otthonai, az egyetemek, a német királyok és fejedelmek nem értek rá a német szellemi műveltség kérdésével foglalkozni. Politikai céljai érdekében Barbarossa Frigyes a bolognai egyetemet fejlesztette, II. Frigyes pedig a nápolyit szervezte meg 1224ben. Az első németországi egyetemet a cseh királyfiból lett német császár, a Párizsban Roger Péter (1342 52 VI. Kelemen pápa) által képzett IV. Károly Prágában alapította meg 1348ban, amikor a középkor tudományossága, a skolasztika már túljutott fejlődése csúcspontján. A mondottakból érthető, hogy Nagy Szt Albert (t 1280) után nem képződött megfelelő tudós nemzedék s a tanulmányok még az ő rendjében is elhanyatlottak. Az 52 kolostort egyesítő német domonkos provinciának 1366-ban csupán két teológiai doktora volt. Ezeket a kulturális és társadalmi viszonyokat kell szem előtt tartanunk, amikor Viscbecki Péter szász bencés kró33 Szent Benedek fiainak II. 513