Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

Források és irodalom

lékei Szombathelyen. Vasi Szemle, 1962. Debrenthey és Kálmáncsehi könyvtáráról Hofmann i. m. 170, 107—109, 111—9. Kolozsmonostor 1437. évi hiteleshelyi kiadványa: Szemelvények a magy. történet tanításához. I. 21—7. Budapest, 1952. A somogyvári formulés könyvet Bónis Gy. ismertette (Kelemen Lajos-emlékkönyv. Kolozsvár, 1957. 117—33), a pannonhalmi formuláréról Sörös P. írt (kézirat a pannonhalmi levéltárban). A Magyi Kódexről és bencés vonatkozásairól Kardos T. Deákműveltség i. h. 468, Magyar humanizmus 285. A művészeti alkotásokkal kapcsolatban: Gyulai R. (Bencés) művészi emlékek. Rendt III. 368—90; Levárdy F. i. tanulmánya Pannonhalmáról, Dercsényié Bátáról, Haiczlé Garamszentbenedekről. Kolozsvári Tamásról Hehler A.: A magy. művészet története, 93—6; a Forgách-Kódexről Berkovits I.: Magyar Művészet 1929. 181—96. Vö. még Balogh J.: A késő gótikus és a renaissance-kor művészete. Domanovszky i. m. II. 509—84. Az olasz olivetánusok megtelepítési kísérletét és Barbo Lajos magyar vonatkozású szereplését 1. Fraknói A kir. kegyúri jog 164. 6, 132. A magyar származású itáliai bencésekről Sörös P. írt Kath. Szemle 1909. 914. Leibitz Márton Senatorium sive Dialógus historicus c. művét kiadta H. P ez: Scriptores rerum Austriacarum. II. 623 skv. Az udvari klerikusokra, a közülük kiemelkedő főpapokra és Lobkovitz Bohuszláv megjegyzéseire 1. Kardos T.: A magyar humanizmus 160—1. 209—12, 259. és Horváth J. : Az irodalmi műveltség megoszlása. 181—2, 188—9. A pannonhalmi főapátság, archiabbatia és a magyar bencés kongregáció kialakulása: Rendt III. 74—139. Az 1503. és az 1508. évi vizitációk jegyzőkönyvei uo. 585—6, 617—24. A melki és a pannonhalmi breviáriumokról, Ambrosius Pannonius liturgikus könyveiről és a Forgách-Kódexről Zoltvány i. tanulmánya. Az Ulászló-Graduáléról Radó P. írt: Az esztergomi könyvtárak liturgikus kéziratai. PFE 1941. 100—5; a Graduale viszontagságos sorsát s az azzal kapcsolatos kérdéseket Szigeti K. tisztázta Tolnai Máté liturgikus könyvei c. kéziratos tanulmányában (Pannonhalmán). A bencések egyetemi tanulmányairól Zoltvány Rendt III. 309—10. Hagymási Mátéról Schrauf K. : A magyarországi tanulók külföldön. IV. köt. (A bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve 1453—1630. Budapest, 1902) 151. Széchényi János krakkói szerepléséről Muczkovsky J.: Liber promotionum. Cracoviae, 1849. 103. Tolnai Máté krakkói tanulmányait (Mattheus Michaelis mensatoris de Tholna dioec. Quinque Ecclesiensis) említette A. Chmiel: Album studiosorum universita tis Cracoviensis. Cracoviae, 1892. I. 240. Az utóbbi adatokra Gerézdi R. hívta föl figyelmemet. A reneszánsz pápák törökellenes tevékenységéről részletesen tárgyalt L. Pastor megfelelő köteteiben. Nagyszombati Mártonról és művéről 1. Zoltvány i. m., Horváht J. Az irodalmi műveltség megoszlása 260—2, -934