Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet
Források és irodalom
A középkor alkonya c. művében, H. W. Rüssel i. munkájában (K. Burdach: Reformation, Renaissance, Humanismus. -Berlin, 1926. alapján) a vallási reformáció eszméjét helyezte előtérbe s annak nyomában szerepeltette a művészetek reneszánszát s az irodalomban föltörő humanizmust. Rabelais-val s a reneszánsz szellemiséggel kapcsolatban általában is hasznát vettük Fináczy II. kötetének. A spanyol humanizmus keresztény jellegére és Ximenes bíboros működésére 1. St Irsay: Historie des universités. Paris, 1933. I. 331—41. A Devotio moderna-ról írt M. Ditschl: Zur Herkunft und Bedeutimg des Begriffes „devotio moderna". H. Jb. 1960, 124—145.; továbbá Lortz II. 117—120, Kirsch II/2. (Hollnsteiner) 442—43, 461—63. A pápaság XV —XVI. századi életét és működését 1. L. Pastor: Geschichte der Päpste im Zeitalter der Renaissance und der Glaubensspaltung I —IV, a német reformációt J. Lortz: Die Reformation u. Deutschland, I — II. 2 Mellettük Schnürer MA III. kötetét is hasznosítottuk. Az avignoni korszak bíborosainak nemzetiségi megoszlását közölte Génicot 347. A bencés történet anyagát tévő adatok nagy részét ebben a fejezetben is Schmitz III., V— VI., Penco, Knowles, Relig. O. II— III. s Ostojič I— III. kötetéből vettük. Reichenau elhanyatlására vö. Beyerle, Einsiedelnre és Bonstettenre Ringholz, a cseh Holy Procopra Schwandtner: Scriptores III. Ill—331, illetőleg Tóth Szabó P.: A cseh-huszita mozgalmak és uralom története Magyarországon. Budapest, 1917. c. műveket. A reformkongregációk kialakulására Molitor I. 270—289 Szt Jusztina, 290—318 Bursfeld, 264—9 Valladolid megszervezését, II. 1—36 Melk— Kastl— Bursfeld uniós tárgyalásait ismerteti. Senging Márton, Leibitz Márton vizitációs jegyzőkönyveit, tegernseei Gáspár gyászjelentését 1. J. Bühler: Klosterleben im deutschen Mittelalter. Leipzig, 1923. Cisneros lelkigyakorlatos könyvének új német fordítása: Schule des geistlichen Lebens. Freibung i. Br. 1923. Blosius apát életéről és műveiről Louis de Blois: Sa vie et ses traités ascétiques. Maredsous, 1927; az idézetek a 177, 172. A bencések Jézus szíve-tiszteletéről 1. 17. Berlière: La devotion au Sacré-Coeur dans ľ ordre de S. Benoît. Maredsous, 1923. Az építészetre és a művészetekre általában Eschapasse, Schmitz és Penco anyagát hasznosítottam. A német és a svájci reformációra, illetőleg annak a bencés apátságokra gyakorolt hatására 1. főleg Hilpisch 308—18. és Schmitz III. 270—89; Az angol hitújításról A. Gasquet írt: Henry VIII and the English Monasteries. I—II. 1887—88. Fölfogását sokban módosította és helyesbítette Knowles Chr. Monast. 143—7. s a Relig. O. III. kötetében. A korszak magyar vonatkozású politikai rajza Hóman—Szekfű II— III. és Magyarország története. I. (1961) nyomán készült. A humanizmus és a reneszánsz vonásait Kardos T. tanulmányai (Deákműveltség és magyar renaissance. Száz 1939, 295—338, 449—91, A magyarországi hu-932