Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet
IX. Fejezet - Korunk — a XIX. és XX. század — bencés élete: succisa virescit
fiak), az 50-es évek óta pedig az ország különböző egyházmegyéinek papsága gyülekezett a főmonostor ősi falai közt, hogy bencés irányítás mellett néhány napon át lelkiismeretvizsgálatot tartson és erőt merítsen a további küzdelmes munkához. Ezen a téren Strommer Viktoriné Szelecz Arnoldé és Kühár Flórisé volt az úttörés érdeme. A népi istentisztelet méltó végzésére is gondot fordítottak a bencések. A föntebb említett Kovács Márkus sokat foglalkozott a kántorok nevelésével, hogy hivatásukat Isten nagyobb dicsőségére és a hivők lelki üdvére tudják betölteni. Amint aztán századunk elején a liturgikus mozgalom hazánkban is elérkezett, annak legbuzgóbb és legeredményesebb munkása Szunyogh Xavér lett, aki 1933-ban teljes latin-magyar misszálét adott a hivők kezébe, elmélkedéseket jelentetett meg a misekönyvről, ismertette a zsolozsma történeti kialakulását és szellemét. Ugyanakkor Kühár Flóris és Radó Polikárp egy kisebb misszálén kívül liturgikus lexikont szerkesztett, Szigeti Kilián pedig a gregorián ének kézikönyvét jelentette meg 1948-ban. A pasztorációval kapcsolatban végül még azt is megemlítjük, hogy korszakunk második felében két alkalommal is bencés szerzetes került a magyar katolikus egyház élére. A békés lekületű Vaszary Kolos hétéves főapátság után az egyházpolitikai harcok kezdetén lett bíboros hercegprímássá s nehéz viszonyok, a liberalizmus folytonos támadásai közepette 1891-től 1913-ig kormányozta a magyar egyházat. Működésének neves emléke az a szózat, melyet a millenáris ünnepségen, 1896-ban intézett nemzetéhez. Serédi Jusztinián Garparri Péter bíboros oldalán kifejtett kétévtizedes kánonjogászi működése után, 43 éves korában lett Magyarország hercegprímása és az Anyaszentegyház legfiatalabb bíborosa (1927—45). Egyéniségén a magyar és katolikus jelleg, tevékenységén az igazságosság eszméje uralkodott. 1930ra megszervezte Szt Imre, 1938-ra Szt István jubiláris évét; az utóbbi esztendőben az Eucharisztikus Világkongresszust is Budapesten tartották, melyen a pápát Pacelli Jenő bíboros államtitkár képviselte, aki a következő évben XII. Pius néven foglalta el Szt Péter székét. Serédi tudatosan, bár sikertelenül törekedett a Vaszary prímássága idején hozott egyházellenes házassági törvények parlamenti reformjára. A katolikus nevelés autonómiája érdekében létrehozta a Kath. . Tanügyi Főhatóságot. Mint az ország egyik első közjogi méltósága őrködött a törvényesség és igazságosság érvényesülése fölött. Ezért tiltakozott a Gömbös Gyula miniszterelnöksége idején lábrakapott hatal-905